A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
In memoriam - Szilágyi Miklós: Pályakép-vázlat Varga Gyuláról
nulmány néven nevezett szereplőit, még a velük kapcsolatos „vagy igaz, vagy nem" szóbeszédeket is számontartsa. Nyilván nem véletlen, hogy a címbe emelt évszámok, bár korszakot jelölnek, azokra az évtizedekre is utalnak, amikor a szerző még a kismarjaiak életét élte. 2 ' Nemcsak a szülőfaluról szóló tanulmányok és forrásközlések, sok más Varga Gyula-dolgozat is a szerencsésen megtalált, a téma lehetséges és szükséges forrásaként felmutatott, más számára mindaddig kevéssé „beszédes" hivatalos avagy magán-irat, iratcsoport, máskor az „összes lehetséges forrás" használatával kapcsolatos értelmezési, forráskritikai javaslatok, nem elsősorban a belefoglalt adatok ön-értéke miatt keltette fel a megjelenés idején és keltheti fel a jövőben is az olvasók figyelmét. Azzal, hogy egy hajdúszoboszlói módos gazdalány 1881-ben történt kiházasitása költségeinek valószínűleg teljes listáját az apa 1881-1911 között vezetett gazdasági naplója őrizte meg, kimondatlanul is arra figyelmeztetett: a paraszti írásbeliségnek ez a sokszorosan kiaknázott „műfaja" a szokáskutatók számára is rejtegethet továbbgondolásra érdemes adalékokat. Igazolni kellene pl., hogy Hajdúszoboszlón is (nemcsak Debrecenben) jellemző volt a „hivatásos vőfély" intézménye, ha a költségek között szerepelt ilyen tétel. 22 Módszertani javaslatokban bővelkedik egyébként minden olyan falu/város monográfia, melynek Varga Gyula szerzője volt. Egyrészt a helytörténeti monográfiákban ritkán tapasztalható teljesség-igénye, mellyel a forrásokhoz közelített, lehet példaadó. A Báránd kötetben táblázatokba sűrítve családonként részletezte a vagyoni állapot alakulását, meggyőzvén arról, hogy csak az ilyen - évszázados folyamatosságú és minden családra kiterjedő - adatsorokból lehet következtetni a kontinuus családokra, a beköltözők meggyökeresedésének ütemére - a közösséggé integrálódás és a hagyományozódás folyamataira. 21 Egyébként ebben a monográfia-fejezetben is, csakúgy, mint a Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu vagy a Biharnagybajom gazdálkodásáról/agráretnográfiájáról írottakban a földmüvelés és állattartás „gazdálkodási móddá" szerveződésének, vagyis a két ágazat kötelező egyensúlyának koronkénti megvalósulási módját mint jellemző paraszti törekvést állította elemzései középpontjába. 24 Ennek a megközelítésnek azért van kiemelésre érdemes jelentősége, mert egyértelművé tette mindannyiunk számára: a termelésnek és fogyasztásnak a parasztgazdaság szervezetében kellett ugyan megvalósulnia, úgy azonban, hogy az egyes parasztgazdaságok a faluközösségbe mint termelési szervezetbe, utóbb pedig a polgári állam által elismert, intézményesített gazdasági társulásokban tagolódtak bele. 25 Vagyis az egyéni érdekű (ezzel együtt: a személyes invenciót is figyelembe vevő), de közösségi jellegű (az egymáshoz és a hagyományos tudáshoz igazodás közösségi parancsának engedelmeskedő) termelésszervezés valóságos tartalma tárulkozott fel a szokatlanul teljes, minden lehetséges forrást gondosan kiaknázó adatgyűjtésből. Hogy mi volt a véleménye a paraszti gazdaságszervezés legfőbb jellemzőjéről, arról t.i., hogy miként is szervezték „parasztgazdasággá", illetve „parasztgazdaságok" hálózatává a gazdasági ágazatokat (nemcsak a földművelést és állattartást: a rétségi haszonvételeket is) az ökológiai kényszer-körülményeket messzemenően figyelembe véve a 18-19-20. század parasztjai, persze nemcsak a hivatkozott monográfia-fejezetekből következtethetjük - a Sárrét gazdálkodása kutatásához reális programot kínáló dolgozataiban is egyértelműen körvonalazta, hogy az egykori életmódot csak a parasztgazdaság szervezete és működése alapján értelmezhetjük. Mindeközben anélkül minősítette az egykorú források adatainak fényében „kissé romantikusnak" a rétségi ha21 Varga Gyula 1998b 22 Varga Gyula I983d- V.o.: Szilágyi Miklós 2004b 23 Varga Gyula 19X5 24 Varga Gyula 1975c (Hajdúszoboszló), Varga Gyula 1981a (Berettyóújfalu), Varga Gyula 1992 (Biharnagybajom) - L. még: Varga Gyula 2000 (Hajdúsámson), Varga Gyula 2001 (Konyár) 25 A Hajdú-Bihar megye városai/községei lokális gazdasági társulatainak fcudalizmuskori előzményeit és kapitalizmuskori jelentőseget önálló tanulmányokban is vizsgálta: Varga Gyula 1974b, 1976 484
