A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Emlékezés a Bocskai-felkelés 400. évfordulójára - Jozef Duchoň: Kassa a Bocskai-felkelés küszöbén

Mivel az akkori hatósági felosztás Kassát négy városnegyedre és egy önálló egységre, az úgy­nevezett Insulára (sziget a Fő utca közepén) osztotta, ebből a szempontból a házalap a következő­képpen alakult: Az első városnegyedben 172 tétel (194-365) 193 épületet tartalmazott, ezekből 166 lakóhá­zat és 27 mást (városi plébánia, városi fürdő, katonai ispotály, két katonai sütöde és 22 hajdúház). Ezeken kívül itt volt két nem feltüntetett objektum, a domonkosok temploma és kolostora. A vá­rosnegyedben tehát összesen 195 épület volt található. A második városnegyedben 112 tétel (366-477) 113 objektumot takart, ezekből 106 lakóhá­zat és 7 mást (Egri Káptalan, Szepesi Kamara, mészárosboltok, katonai börtön, ágyúöntöde, sar­kantyúkészítő műhelyek, szárazmalom a Felső-kapunál). Minden tétel fel volt tüntetve, összesen 113. A harmadik városnegyedben 120 tétel (1-120) 121 objektumot foglalt össze, ezekből 119 lakóház volt, 2 más (a fegyvertár és a régi királyi ház). Jelöletlen volt a ferencesek temploma. A negyedben tehát összesen 122 épület volt található. A negyedik városnegyedben 73 tételben (121-193) minden épület fel volt tüntetve, 70 lakó­ház és 3 más célt szolgáló épületről volt szó (ezek a városháza, a Lőcsei-ház és a szárazmalom a Malom-kapunál). A negyedben tehát 73 objektum volt. Az Insulán, amely a városnegyedeken kívül a Fő utca közepén szigetszerűen húzódott végig, 3 tétel 3 nem lakóépületet takart (a régi városháza, a piac, a városi iskola) és 3 objektum nem volt feltüntetve - a Dóm, a kápolna és a harangláb. Az Insulán tehát összesen 6 objektum volt találha­tó. A teljesség kedvéért hozzá kell tennem, hogy a Relation több, közelebbről nem pontosított kis boltról tesz említést a piac közvetlen közelében, ezeket azonban nem számoltuk be az épületek közé. Kassa városfalain belül tehát az 1604-es évben 461 lakóház és 48 más épület állott, összesen 509 objektum, mint azt már említettem. Kevéssé ismert tény, hogy 1602-ben (esetleg az 1603-as év elején) a város nagy része leégett. A tűznek összesen 139 épület esett áldozatul a keleti város­részben, a harmadik és a negyedik városnegyedben. Néhány ház valószínűleg egy másik tűzben égett le a Mészáros utca északi végén. Úgy tűnik azonban, hogy 1604-ben a tűz nyomait már fel­számolták és az élet a városban ment tovább. Az akkori Kassa építészetének minden bizonnyal a Szent Erzsébet Dóm volt a dominánsa. Sajnos minimális az elképzelésünk a többi építmény architektúrájáról. Bár az első kassai rene­szánsz művészi alkotások (sírkövek) már a 15-16. századfordulón keletkeztek, feltételezhető, hogy a 17. század kezdetéig reneszánsz elemek a házakon csak elvétve fordultak elő. Paradoxon, hogy az egyetlen tisztán reneszánsz építmény a városban a már említett védőfal-rendszer! Kassa már a kezdet kezdetén nemcsak falakkal védett város volt, hanem összefüggő sávban vették körül az elővárosok, amint ezt a már említett Houfnagel látkép is bizonyítja. A házak szá­mát az elővárosokban 500 körülire becsüljük és a 16. század közepéig két plébánia is működött itt: Szent Leonarde a középső elővárosban és a Szent László plébániatemplom az északi előváros­ban. Az elővárosi polgárok házain kívül itt voltak a gazdagabb belsőváros polgárainak nyári há­zai, kertes házai és borospincéi. Az elővárosok egyúttal számos városi iparos műhelyeinek is helyt adott: volt itt malom, fűrésztelep, ványolóműhely, csiszolóműhely, festőműhely, áztatógödör, cserzőműhely és vágóhíd is. A déli előváros területén volt a városi major, az elővárosi temető, a régi romos városi ispotály, és mindezektől délre az Akasztóhegyen volt a vesztőhely és állott az akasztófa. Kassa város tulajdonában volt abban az időben a környék számos vagyona, sőt egész falvak is Eperjestől egész Forró községig, de előadásomban ezzel nem kívánok részletesen foglal­kozni. Hány lakosa volt az akkori Kassának? A történeti demográfusok véleménye eltér ebben a kér­désben, de többségük úgy véli, hogy a városnak az elővárosokkal együtt 5-10 ezer lakosa lehetett. A felső érték eltúlzottnak látszik, az alsóhoz hozzá kell számolni az átmenetileg Kassán tartózko­47

Next

/
Thumbnails
Contents