A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma
VERSELEMZÉSEK (MAG HÓ ALATT; AZ IHLET PERCE) Az Irodalom és kommunikációban lefektetett elméleti alapok „gyakorlatban" való alkalmazásának igényével íródott Balogh László következő két kötete, az Ady-versek értelmezését tartalmazó Mag hó alatt című könyv és az Arany-költemények újraol vasasára vállalkozó Az ihlet perce című összefoglalás. w A két kötet nemcsak felépítésében, de a szövegértelmezés módszereinek és részben a megfogalmazott céloknak a tekintetében is sok hasonlóságot mutat. Mindkettőben a költői életút egészét kívánja reprezentálni az elemzett versek kiválogatása, amelynek kapcsán Balogh arra is odafigyel, hogy a korábban komolyabb recepciós érdeklődést kiváltó szövegek mellett számos kevésbé értékelt alkotás újrakanonizálását is elvégezze. Mindkét kötetet olyan jellegű bevezető munkának szánta szerzője, mely módszertani ötleteket ad az adott költői pálya egészének újraértelmezéséhez. Ráadásul mindkét kötetben elsősorban olyan költői önértelmezésként olvasható versek interpretációjára vállalkozott, amelyek éppen az Irodalom és kommunikációban taglalt elméleti kérdéseket (pl. a műalkotás születése, a költői mű mibenléte, a befogadás és a költő viszonya) állították a versvilág középpontjába. A Mag hó alatt még szorosabban kötődik a Balogh-által korábban kimunkált elméleti modellhez, amit az is jelez, hogy a versértelmezések bevezetéseképpen egy rövid összegzés olvasható, melyben a szerző újra tisztázza elemzési szempontjainak fontosabb teoretikus alapjait. Kommunikációelméleti közelítésének elsősorban azokat az elemeit emeli ki, amelyek a költői nyelv különböző jelentésszintjeinek problémáját írják körül. A denotativ jelentéssel azonosított ikon fogalmának, a kettős jelentést jelölő szimbólum terminusnak és a végtelen jelentésvariációt jelentő index és metafora kifejezésnek a használata azonban azért problematikus némileg, mert - mint arra a kötet több bírálója is rámutatott 1 '' a stilisztikában hagyományosan használt fogalmaknak némileg önkényesen - egészen más tartalmakat tulajdonított a szerző. Ennek ellenére a színvonalas középiskolai irodalomoktatást elősegíteni kívánó elemzések mintaszerű példáját adták annak, hogy miképpen kell a versszöveg poétikai-retorikai építkezésére alapozva hozzáférni a müvek jelentéseihez. Feltűnő lehet az elemzéseket olvasva az egyes interpretációk kidolgozásának és végkövetkeztetéseinek hasonlósága. A legtöbb Ady-vers esetében a címben foglalt vershelyzet tisztázását követően Balogh felvázolja azt, hogy a szöveg építkezését irányító jelképek, metaforák milyen jelentésekkel ruházzák fel az egyes müveket. Külön érdeme az elemzéseknek, hogy a szerző itt is szívesen él az összehasonlító módszer alkalmazásával, amit azzal indokol, hogy „kialakított jelképrendszerüket a költők más verseikben is érvényesítik, s ez [ti. az összehasonlítás — megj. tőlem: B.N.] a további müvek értelmezését megkönnyíti az olvasó számára." 4 " így a komparatív nézőpont segítségével az egyes motívumoknak az életműben való alakulástörténetére is képes reflektálni a könyv egésze. A kötetnek hosszasan lehetne még sorolni azokat az érdemeit, amelyekkel meggyőzően bizonyította a strukturalista irányultságú elemzés termékeny mivoltát. Mindennek elismerése mellett is megválaszolatlanul marad azonban néhány fontos kérdés a befogadó számára a kötet elolvasása után. Balogh ugyanis szinte minden egyes elemzett verset a költészet és a műalkotás létmódjára 38 Balogh László: Mag hó alatt (Bevezetés Ady költészetének jelképrendszerébe). Bp., 1976. (A tanulmányban szereplő idézetek az 1983-as harmadik kiadásra hivatkoznak); Balogh László: Az ihlet perce (A lírikus Arany János). Bp., 1980. (A hivatkozások a szintén 1983-as második kiadásra utalnak). 39 .1. Nagy Mária: Balogh László: Mag hó alatt. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1977/1.; Kovács Antal: Balogh László: Mag hó alatt. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1977/4, 5. 40 Balogh László: Mag hó alatt, Lm., 17. 448