A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

végre. A "hivatalos" háttér azonban nemcsak a fenti pozíciók betöltőinél játszhatott szerepet, ha­nem Szávay Gyula esetében is, aki a középosztály polgári rétege, a nemzeti burzsoázia első gene­rációja képviselője volt, s aki ugyan nem állami szolgálatban állt, de mint a debreceni ipari kamara elnöke szükségesnek érezte, hogy 1910-ben szerepet vállaljon Domahidy ismételt főis­pánná választásában, majd utána a párt kerületi elnöki szerepét töltse be. 7K Irinyi Károly szerint egyébként az egész időszakra jellemző az önállóság igénye és a kiszolgáltatottság érzése közti vergődés. 79 Nemcsak a kör vezetőire, hanem a kör egészére is a függőség a jellemező. A kör függetlensé­ge már a század elején megkérdőjeleződött, amikor az egyik újságcikk azt vetette a szemükre, hogy nem futja erejükből önálló programra, hanem csak a Kisfaludy és a Petőfi Társaság követé­sére. s " A Kardos Albert által írt viszontválaszukban nem tudtak másra hivatkozni, mint arra, hogy a két országos társaság méltán „fényes példa" és minta a vidéki körök számára. 1 * 1 Nem vették azonban észre, hogy önállóságuk feladása eredeti programjukról, a város modernizálásáról és de­centralizációs törekvésükről való lemondást jelentette. Igaz majd csak Pap Károly mondja ki nyíl­tan, hogy a kör ,,program[ja] voltaképp a Kisfaludy Társaság programja, amelyet mi is igyekszünk követni legjobb tudásunk szerint"/ 2 de már 1904-től e függőség határozza meg a Cso­konai Kör tevékenységét. 1902-ben Géresi Kálmán még fontosnak tartotta, hogy a vidéki irodalmi társaságok fenntartsák függetlenségüket. Azért óvakodott a Nemzeti Irodalmi Szövetséghez való csatlakozástól, mert attól félt hamarosan csak egy vidéki fiókintézménnyé degradálódnak." 1U­gyanakkor Kardos Albert viszont semmi rosszat nem látott a Kisfaludy Társaságnak való aláren­delődésben.* 4 Jellemző példaként említhető a következő eset: amikor a kör egyik tagja az Ady­kérdés újragondolását vetette föl, a többség azzal az érvvel utasította el javaslatát, hogy még a Kisfaludy Társaság sem tárgyalta meg/ 5 A fővárosi irodalmi társaságnak való alárendelődés vég­zetes döntéssé vált a Csokonai Kör történetében. Társadalmi támogatottságuk hiányával kellett fi­zetniük érte. Miért támogatták volna a helyi társadalom tagjai a kört, ha a város szellemi erői helyett már a centrumtól várta az iránymutatást. A decentralizáció programjának feladása tehát egyben a város kulturális érdekeinek képviseletéről, kultúrája sajátos színeiről való lemondást is jelentett. A kör társadalmi hatókörének szűkülése fokozatosan következett be. Először 1904-ben Szá­vay Gyula javaslata révén merül fel a szűken vett irodalmi körré válás eszméje, de csak Pap Ká­roly elnöksége idején vált programszerűen is meghatározóvá e gondolat. Ennek ellenére azt lehet mondani, hogy sok tekintetben már a tízes évektől ekként működött a kör, még ha a társadalmi és az irodalmi társaság közti választás nem is dőlt el egyértelműen. 1904-ben Kardos Albert - rész­ben ellentmondva önmagának - amellett érvelt, hogy a felolvasásoknak nemcsak a komoly isme­retterjesztést kell szolgálniuk, hanem ki kell elégíteniük a közönség egy részének szórakozás utáni vágyát, vagyis a társadalom minél több rétegét szeretett volna megszólítani. 1 * 6 Ugyanekkor Szávay már elsősorban azokra számított, akik az irodalmi életben is szerepet játszanak." Pap Károly el­nöksége idejére már egyértelműen eldőlt a kérdés: szűkebb értelemben vett irodalmi társasággá 78 Irinyi: i. m. 258. 79 Irinyi: i. m. 204. 80 Petur: A Csokonai Kör. Szabadság, 1902. szeptember 7. 4. 81 Kardos Albert: A Csokonai Kör hivatása. Szabadság, 1902. szeptember 14. 5. 82 Pap Károly: Adalékok a debreceni Csokonai Kör történetéhez. Bp., 1942. 8. 83 Nemzeti Irodalmi Szövetség. A Csokonai Kör vezetői a mozgalomról. Szabadság, 1902. december 17.3-4. 84 Kardos Albert:/! Csokonai Kör hivatása. Szabadság, 1902. szeptember 14. 5. 85 Asztalos: /'. m. 250. 86 Kardos Albert: A Csokonai Kör hivatása. Szabadság, 1902. október 5. 3-4. 87 A Csokonai Kör- irodalmi társaság. Szávay Gyula indítványa. Dcbrcczcni Újság, 1904. május 13. 429

Next

/
Thumbnails
Contents