A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

jegyzett szövegekben megjelent az állami megrendelésekre dolgozó költő ideálképe. Csobán Endre azért látta vonzóbbnak a fasizmust a demokráciánál, mert egyértelmű követelményeket állít a művészekkel szemben és szerepet szán a művészetnek, pontosabban (Mussolini) kielégíti az „igaz és közvetlen érzések utáni vágyat".

12 A kör vezetőinek talán fel sem tűnt, hogy a nemzet szolgálatának követelése az állam szolgálatának igényévé, vágyává alakult át. A fentiek talán érthetővé teszik azt is, miért volt olyan fontos a kör számára a cívis réteg, s miért maradt mégis távol tőle a város e régi polgársága. A cívisekre - kezdetben - azért volt szükségük, hogy társadalmilag és ideológiailag megalapozott legyen azon törekvésük, hogy a kört és a várost a nemzeti kultúra őrévé tegyék. Ez annál is inkább reális elképzelésnek tűnhetett, mert a cívis Debrecenben azt a „tősgyökeres hely"-et látták, „ahol a legegészségesebb táplálékot lehet találni a magyar vér számára".

11 A város múltját képviselő cívisek tehát igazolhatták, legitimálhatták törekvésüket. A későbbiek folyamán azonban e társadalmi rétegre egyre kevésbé volt szükségük, hisz a két világháború közti időre megerősödött egy önálló középosztályi ideológia, melynek legfontosabb eleme a középosztály nemzeti kultúrát őrző-képviselő szerepe volt. S ezzel páthuzamosan egyre szélesebb rétegek gondolkodására hatott az az ideológia, hogy a vidék az igazi nemzeti kultúra letéteményese, szemben „a vegyülékes Budapestftel]".

14 Jól érzékelhető e szemléletváltás a Csokonai Kör esetében. Az 1897-es jelentésben még csak Debrecen regionális szerepének erősítéséről olvashatunk: a kör „számot vetett Debrecen központi jellegével és tőle telhetően azon volt, hogy városunkat társadalmilag is vidékének szellemi központjává tegye".

1

'' 1902-ben már arról írtak, hogy a kör az egészséges debreceni hagyományokból és a nép nyelvéből táplálkozva felvette a harcot „a felületesség, az idegenszerűség, a léhaság és a frivolság rossz szellemeivel."

1

'' Mindez ekkor még elsősorban a fővárosi sajtóra vonatkozott. Az 1910 körül aztán alábbhagyott a kör nemzeti hivatásának emlegetése, s többször felmerült az a gondolat, hogy mondjanak le társadalmi hivatásukról, s alakuljanak át tisztán irodalmi körré. 1907-ben Szávay Gyula, a kör titkára az irodalom elsődleges funkcióját a szórakoztatásban látta, az olvasás egyetlen értelmét pedig abban, hogy „a napsugaras, csendes lelki vasárnapot hozza el".

17 Szerepértelmezésük újabb szűkülését eredményezte a Trianon okozta sokk, amely elbizonytalanította a kör eddigi világlátásának horizontját. Géresi Kálmán 1921. november 19-én elmondott beszédében ugyanis azzal a kérdéssel volt kénytelen szembenézni, hogy Trianonnal nem kérdőjeleződött-e meg a nemzeti hagyománnyá vált nemzeti szellemű és érdekű gondolkodás, melynek „légkörében éltek a magyar történelemben az Eötvös Józsefek, a Kossuth Lajosok, a Deák Ferencek. Pedig ezen eszmék és ezen férfiak nélkül elsötétednek, érthetetlenek lesznek történelmünk legfényesebb korszakai, ki vannak tépve történelmünkből a legdicsőbb lapok".

1

* Az lehetetlen - vonta le a következtetést -, hogy a hagyományként tisztelt nemzeti gondolkodás és politika vezetett a háborút követő megalázó és igazságtalan békéhez. Az irodalom nemzeti szerepének és jelentőségének hite miatt tolódik el a tisztán irodalmi társasággá alakulás terve. Ennek azonban volt más oka is. Mégpedig az, hogy a Csokonai Körben nem voltak olyan tehetséges alkotók, akik a kárhoztatott fővárosi művészekkel versenyre kelhettek volna. A közülük legtehetségesebb Oláh Gábort is egyre inkább bezárkózásra, öneszményítésre és a reális világlátás végleges feladására kárhoztatta a kör, melynek 1920-tól haláláig alelnöke volt. Oláh számára ugyanis a kör 32 Csobán Endre: A fasiszta Olaszország művészetpolitika ja. Kézirat, DIM. 33 Csobán Endre: Könyvnapi megnyitó (1943). Kézirat, DIM. 34 Vö. Irinyi: ;'. in. 237. 35 A debreceni Csokonai kör közgyűlése. Dcbrcczcn. 1897. április 26. 2-3. 36 A debreceni Csokonai Kör 1902. évi jelentése. Debrecen, 1903. 7. 37 A debreceni Csokonai Kör 1906. évi jelentése. Debrecen, 1907. I. 38 A Csokonai Kör a hamis frázisok ellen harcba hívja az intelligenciát. Dcbrcczcni Független Újság. 1920. november 19. 2. 421