A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

alkotói nem jelenthettek mércét, s ami ennél is nagyobb baj volt, kontrolt sem.

1

'' A '20-as évek folyamán aztán újra föltámadt Debrecen nemzeti jelentőségének a hite, de e szerep visszaszerzésére és megformálására ekkor már egyedül a vidéki középosztályt tartották hivatottnak. A kör működési zavarait már nem a cívisek támogatásának hiányával, hanem a középosztály elszegényedésével magyarázták. Csobán Endre 1936-ban minden eddiginél egyértelműbben mondta ki, hogy a fővárosi irodalmi értelmiség egyáltalán nem képes betölteni nemzeti hivatását, a klikk-szellem és a pénz határozza meg ugyanis az irodalomhoz kapcsolódó (kiadói, kritikusi stb.) tevékenységüket. A vidéki irodalmi társaságokra vár tehát az a feladat, hogy az igazi értékeket napvilágra juttassák és megismertessék a közönséggel, vagyis a nemzeti kultúra valódi érdekeit és értékeit képviseljék.

4

" A hivatástudat módosulásának e rövid vázlatából is kiderülhetett, hogy a kör érdeklődéséből viszonylag hamar kikerült a cívis réteg, s helyét a középosztály vette át. E váltás azonban csak részben függött össze a középosztály önálló ideológiájának kibontakozásával. Jelentős szerepe volt a cívisek érdektelenségének is. A nemzeti ideológia ugyanis csak a cívis polgárság legfelsőbb rétegére lehetett hatással, a többséget alkotó középbirtokosok és bérlők ugyanis szociális problémákkal küszködtek.

41 A legtöbbjük ki költözött a városból a tanyájára, s alig tudott arról valamit, hogy mi történik a városban. A "nemzeti erőtől duzzadó" eszmék életidegenek voltak a számukra.

42 Fölmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy a kör miért hagyta magára az egyre inkább elszegényedő és bezárkózó cívis polgárságot. Ez mindenek előtt azzal a hitükkel függött össze, mely szerint a nemzeti kultúra egységes. E meggyőződés ugyanis szociológiailag érzéketlenné és vakká tette őket, kultúrájukat pedig avittá, „multossá", ahogy Ignotus mondta Adynak.

41 Régiesnek abban az értelemben, hogy e kultúrának semmi köze nem volt a kor fő irodalmi, kulturális és társadalmi kérdéseihez. Tóth Árpád és újságíró társai többek között épp a kör ebben az értelemben vett nyitottságát hiányolták leginkább. „A kör csak névben él, de mikor kell, nincs jelen." - írta a Debreczeni Hírlap 1901-ben.

44 Tóth Árpád több cikkben próbálta a kor kérdéseivel és a kortárs irodalommal való szembenézésre késztetni őket: „A Csokonai-cécóknál például milliószor különb dolgot méltóztatnának mívelni, ha az Önök között most én [ti. Csokonai] szomorú sorsomat végigcsináló Oláh Gábor öcsémet próbálnák egyszer tejbe-vajba fürdetni!".

45 Hol gúnyrajzot készített róluk (Ludas Matyi Kör), hol keserűen ironizált rajtuk (Vitéz Mihály)?" A Csokonai Kör azonban ebben a tekintetben szinte egész története során változatlan maradt. Már indulásukkor megelégedtek azzal, hogy „csak a kegyelet érzését" keltsék fel Csokonai emléke iránt.

47 A zaklatott századvégen is a családias, nyugodt és harmonikus világot bemutató népies irodalmat szerették. A szorosabb értelemben vett irodalmi társasággá válásuk gondolatának felbukkanásától kezdve pedig a művészi szép egyre inkább valami testetlen, steril égi eszményt jelentett a szá39 Vö. Lakncr Lajos: Az önismeret kertjében. Utószó. In: Oláh Gábor: /'. m. 40 Csobán Endre: Irodalompolitikái jelenségek (1932). Kézirat, DIM. 41 Vö. Balogh István: A cívisek társadalma. Debrecen, 1946. és Gunst Péter szerk. Debrecen története 18491919. Debrecen, 1997. 42 Zichy Géza Némo c. történelmi dalmüvének jelolvasása a Csokonai Körben. Szabadság, 1903. december 2. 43 Ady Hndre: Szegény magyarok. Szegény Oláh Gábor. Nyugat 1914. I. 497-498. 44 [Tóth Árpád?]: Az alvó kör. Talánymegfejtés. Dcbrcczcni Hírlap. 1901. február 19.4. 45 Tóth Árpád: Vitéz Mihály. In. T. Á.: Prózai müvek. Novellák, tanulmányok, bírálatok, hírlapi cikkek 19091913. Bp., 1969. 140-141. 46 Tóth Árpád: Ludas Matyi Kör\\\. Vitéz Mihály. T Á.: /. m. 144-146., 140-141. 47 Vértesi Arnoldnak, a Csokonai Kör elnökének az 1891. nov. 17-i emléktábla leleplezési ünnepélyen és jélolvasóestélyen tartott beszédei. \\r.A Csokonai Kör Evkönyve. 1890-1893. Debrecen, 1894. 2. 422