A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig

kiben, a Nagyváradi káptalan uradalmában. De egyéb bihari gazdaságok is művelték /Berettyóújfalu, Berekböszörmény, Zsáka, Bojt, Kornádi, Pocsaj, Nagykereki, Monostorpályi/, továbbá a „hajdúsági részen" is gyakran beiktatták a vetésforgóba./ Balmazújváros, Egyek, Vámospércs, Hadházy József és István Hajdúsámsonban/ A „ szabolcsi részen" Penyigey Dénes/ jeles agrárszakember/ foglalkozott napraforgóval, továbbá Vécsey báró uradalma, Nyírmártonfalván.

2

''

2 A repce megjelenése is a belterjesebb gazdálkodás felé vezető út egyik állomásának tekinthető. Ne feledjük el azonban, hogy az olajos növények termesztése egy háborúra készülő ország gazdaságának köszönhető, amely központi akarat eredményeként vált később általánossá. E növénykultúra megmaradt a nagyüzem növényének, s ez a tendencia 1945 után sem módosult. A cukorrépa, mint legfiatalabb kultúrnövényünk, szintén az uradalmak, bérgazdaságok növényeként terjedt el. Jelentős volt a takarmányrépa termesztése is e birtokkategóriában. A gazdaságok éltek a viszonylag bő fajtaválasztékkal úgy a cukor-, mint a takarmányrépánál.

2W Hartstein uradalom, Egri főkáptalan-Egyek, Fiáth Ferencné-Balmazújváros stb. Debrecenben a Hadházycsalád, Rickl László, Polgár András stb. szintén termesztette. A „szabolcsi részen" volt a legelterjedtebb növényféleség.

294 A takarmánytök táblás termesztése ugyancsak a bérgazdaságokra, uradalmakra volt a jellemző.

293 Ebben az időszakban a szója müvelése még ritkaságnak számított.

2

"

6 A dohánytermesztés súlypontja a XlX.század közepétől áttevődött a nagybirtokra. Az egykori Bihar vármegyében fekvő Bagaméron a Nagyváradi káptalan birtokán jelentős arányú volt a dohány vetésterülete, amihez csatlakozott Gorove László birtoka Monostorpályiban vagy Zichy Klára nagylétai uradalma, továbbá a Hosszúpályiban fekvő polgári földtulajdonosok dohánytermesztése. De Hajdú vármegye is jeleskedett e téren, hiszen tájfajta /debreceni/ is kötődik hozzá. A Hartstein birtokok, Stcinfeld István macsi gazdasága, a Hadházy birtok, jónéhány hajdúnánási cívisgazda, Vájna Imre bérgazdasága, s még számos bérleményen művelték a dohánykultúrát. Nem beszélve a „szabolcsi részek" uradalmairól, bérgazdaságairól, ami egyúttal utal a hazai dohánytermesztés egyik fontos, történelmi gyökerű körzetére.

297 E tájon történelmi gyökere van a dinnyetermesztésnek is, noha a két világháború között már nem volt akkora szerepe, mint a korábbi századokban. Megemlíthető Bognár Sándor Nagykerekiben, továbbá Hajdúsámson, Mikepércs, Egyek, Földes, Pallagpuszta birtokosainak dinnyetermesztése is.

29K A XX.század első felében az eredetileg kerti növényként művelt növényfélék egyre gyakrabban megjelentek már a szántóföldön is.

299 Az állattartás jellegét elsősorban a táj adottságai határozzák meg. Ezen a vidéken kiterjedt le-. gelők, rétek, kaszálók találhatók, s ennek következtében a szénagazdálkodás is a szokottnál nagyobb arányokat öltött. Kiemelendő Csáky György csökmői gazdasága, Szunyogh Sándor kismarjai uradalma, az Egri főkáptalan egyeki birtoka, Polgáry István, Rickl László debreceni gazdasága, Fleischer ferencné Polgár határában fekvő legelői.

300 Az erdő mint művelési ág szintén jelen volt a megye gazdálkodásában. Az 500 kat.hold fölötti erdőgazdaságok megoszlása a következő

101

: 292 ua.469-470. p. 293 ua.474-476. p. 294ua.478-481.p. 295 ua483-485. p. 296 ua.486-487. p. 297 ua.488-489.,490-494. p. 298 ua.494-495. p. 299 ua.496. p. 300 ua.512-513. p. 301 ua.514. p. 383