A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig

Tulajdonos település tervlet/kat. hold/ Nagyváradi rk. Káptalan Bagamór 2.068 Hartstcin József és Nándor Józsa 523 Dcíicnfcld Pál Téglás 939 Debrecen sz.kir.város Debrecen 20.396 Hajdúböszörmény mv. Hajdúböszörmény 2.367 Egri rk.íőkáptalan Polgár 621 Az állattenyésztés általános színvonaláról már tettünk említést. így csak a jelentősebb tenyészetekről, hasznosítási irányokról kívánunk szót ejteni. Jelentős magyar szürke állománnyal rendelkezett a Nagyváradi rk. Káptalan bagaméri uradalma, a Jászóvári prépostság gazdasága Szentpéterszegen, a Vájna testvérek bérgazdasága Berettyóújfaluban és Nagykerekiben szintén a Nagyváradi rk. káptalan uradalma. Hasonló számú gazdaság tartott már pirostarka marhát is.

302 Magyar szürke fajtájú bikák hizlalását végezte a Nagyváradi rk.káptalan bagaméri uradalma. Incze Lipót bérgazdasága Esztáron viszont bikákat vásárolt, majd hizlalás után értékesített.

101 Hajdú vármegyében a magyar szürke szarvasmarha fajta túlsúlya érvényesült. Az új tenyészirányt képviselő pirostarka fajta Tetétlcnen, Józsán és Püspökladányban fordult elő nagyobb arányban. A debreceni gazdaságok közül, amelyek pirostarka marhát tartottak, megemlíthető Vájna Imre bérgazdasága Pallagon, valamint Hadházy Zsigmond, Horváth János és Eszenyi Józscfné szarvasmarha állománya. A „szabolcsi részen" lévő gazdaságok közül csak Gödény Ferenc nyíradonyi birtokán volt pirostarka marha. Ugyanakkor magas arányt mutatott a keresztezett állomány részesedése, jelezvén ezen a vidéken az „átkeresztezés" helyzetét, a fajtaváltásban mutatkozó fáziseltolódást.

1

"

4 Sokkal többet mondanak azok az adatok, amelyek révén lemérhető a tenyésztés színvonala, vagyis hol fordult elő törzskönyvezett állomány. Az 1930-as években még nemcsak a tenyészetek száma, hanem az ellenőrzött állomány nagysága is alacsony volt, különösen az ország keleti vidékén. A bihari részen csak három gazdaságban végezték a pirostarka fajta törzskönyvi ellenőrzését. A magyar szürke marha állományból pedig Lcszkay Jánosnál/ Berettyószentmárton/, a Nagyváradi rk. káptalan bagaméri uradalmában, továbbá a Vajna-testvérek zsákai birtokán folyt szakszerű tenyésztői munka.'"

5 Debrecenben kizárólag a város vonta be magyar szürke állományát törzskönyvi ellenőrzésbe. A pirostarka fajtánál hat tenyészetben vezették a törzskönyvi adatokat.""' Semsey László balmazújvárosi uradalmában törzskönyveztek a magyar szürke és a pirostarka állományt is. A „szabolcsi részen" ekkor még nem fordult elő törzskönyvezett tenyészet. A Kárpát-medence fő bivalytartási körzetén kívül esett a Nagyváradi rk. káptalan csökmői uradalmának állománya.

1

"

7 Ezenkívül tartottak még bivalyt Ohatpusztakócson, Püspökladányban, Balmazújvároson, Tiszacsegén, sőt Debrecenben is, Rickl László gazdaságában. Tej-és tejtermékekre szakosodott gazdaságokból alacsony volt még a kínálat. E tartási irányzatban elsősorban a paraszti kisgazdaságok jártak az élen. A Pallagi Mezőgazdasági Akadémia tenyészetét külön ki kell emelni, hiszen a klinikák tejellátását biztosította.

m Az uradalmak, bérgazdaságok a Tiszántúlon szinte kizárólag melegvérű lovakat tartottak, néhány kivételtől eltekintve. Ez utóbbiak közé tartozott: Nagyváradi rk.káptalan uradalma Bagaméron, a nagyrábéi Des Echerolles Kruspér Sándor gazdasága, ahol jelentős szerepet játszottak a 302ua.52l.p. 303 ua.522. p. 304 ua.525. p. 305 ua.527. p. 306 ua.528. p. 307 ua.529.p. 308 ua.530-531. p. 3S4