A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
tájfajtának tekinthető, a 100 kat.holdon felüli birtokokon 277 /pl. Darvas, Nagyrábé, Polgár, Hortobágy, Püspökladány, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Tiszacsege/ 27 *. Ez alól nem voltak kivételek az uradalmak, sőt a bérgazdaságok sem. A gabonafélék közül sok helyen zab tájfajtát vetettek. Ezzel szemben Steinfeld István macsi uradalmában már a Fleischmann-féle zab termesztése folyt. 27 '' A kukorica terén a nagyuradalmakban a lófogú fajták élveztek elsőbbséget. 2S " Az egykori Hajdú vármegye nagygazdaságaiban kisebb arányban szerepeltek a nagy termést adó lófogú fajták. Igen jelentős aránnyal részesedtek azok a gazdaságok, ahol nincs feltüntetve a kukoricafajta neve, utalván a nemesített vetőmag hiányára. 2SI Ahol burgonyatermesztéssel foglakoztak, ott mindenütt a korszak hazai nemesítésíí fajtáit ültették. 21 * 2 Intenzifikációról tesz tanúságot a babtermő gazdaságok megjelenése 2 " 1 : Beer Henrikné, Kornádi; Bartnyák Menyhért, Derecske; Magyar Sándor és Zoltán Berettyóújfalu; Friedmann Ármin Hajdúdorog; Kisújszállási Közbirtokosság, Tiszacsege; Mg. Akadémia Tangazdasága, Pallag; stb. A 100 kat. holdon felüli gazdaságok is foglalkoztak magtermesztésscl, így Botos Márton, valamint Szőke Ferenc bérgazdasága bíborhercmaggal jelent meg a piacon. 2 " 4 Viszonylag jelentős voit azon gazdaságok száma, ahol száraz, piaci értékesítésre szánt borsót termesztettek. Sőt a Nagyváradi káptalan Csökmön takarmányborsót is vetett. 2 * 5 A két világháború között a zöldborsó termesztés még ritkaság számba ment. A kivételek közé tartozott Debrecenben Pásztor Ferenc és Pásztor Istvánné - régi cívis gazdálkodó család - akik beiktatták a vetésszerkezetbe a zöldborsót is. Az egykori Bihar vármegyében fekvő , majd később Hajdú megyéhez csatolt nagybirtokoknál eléggé elterjedt volt a bükkönyfélék termesztése, melyeket zöldtakarmányként hasznosítottak az állatokkal. Ez a gyakorlat érvényesült az egyházi birtokoknál is. Hajdú megye egyéb nagygazdaságaiban is elfogadott takarmánynövénynek számított. Debrecenben szinte kizárólag a bérgazdaságok vettették a bükkönyféléket. 21 "' A „ szabolcsi részen" is nagy elterjedtségnek örvendett. 2 " Az Egri Fökáptalan uradalmában Egyeken a kendert is beiktatták a vetésszerkezetbe. Rostkendert müveitek Csáky György csökmői birtokán, a Nagyváradi káptalan ugyanott lévő uradalmában és Popolczy Tibor Komádiban fekvő bérgazdaságában. 2KS Az egykori múltat idézte a XX. század első felében még előforduló kölestermesztés, amely úgy az egyházi, mint a bérgazdaságokban gyakori termesztett növénykultúra volt. 2lw Noha az ökológiai adottságok kevésbé adottak a lentermcsztéshez, mégis viszonylag sok helyen foglalkoztak vele: Almosd, Zsáka, Nagyléta, Artánd, Egyek/Egri fökáptalan/, Tiszacsege, Steinfeld István / Macs/. 2V0 A vöröshere /lóhere/, bár nem ez a vidék a termesztő tája, az uradalmakban, bérgazdaságokban viszonylag elterjedt takarmánynövénynek számított, egyúttal magfogással is foglalkoztak. 2 '" 1920-1945 között még ritkán vállalkoztak a napraforgó nagybani termesztésére. A paraszti gazdaságok elsősorban szegélynövényként vetették. Lovászpatonai fajtát termesztettek Nagykcre277 OMC,V. 1937.407. p. 278 ua.408. 279 ua.422. p. 280 ua.425-426. p. 281 ua.426. p. 282 ua.431-432. p. 283 iiíi.437. p. 284 ua.439. p. 285 ua.440. p. 286 ua.443-445. p. 287 ua.446-447. p. 288 ua.453. p. 289 ua.454-455. p. 290 ua.457-458.p. 291 ua.458-463. p. 382
