A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
Pol^áry Istvánnc és trs.gazdasága 684 Rickl László és trs. Gazdasága 1.067 Stcinfcld István 1.648 Vájna Imre borgazdasága u a. 1.419 Vásáry Andrásné özv. és trs. Borgazdasága 2.980 Halász Miklós akadémiai tanár Forrás: Magyar közélet, 1.1935.38. Debrecen „ősi" cívis gazdáinak földbirtokai általában ritkán lépték túl az 500 kat. holdas határt. A legismertebb gazdák közé tartozott: a Jóna, a Kertész, a Nyilas, a Pásztor és a Zöld család. E családok egyes nemzedékcinek tagjai fontos szerepet játszottak a XIX-XX.században a város mezőgazdasági életében, az agráriumhoz kötődő szervezetek, intézmények munkájában. A Debreceni Gazdasági Egyesület elnöke volt pl. az 1930-as években Jóna István. 2 " De említhetnők a Kertész famíliát is, kinek tagjai a Debreceni Juhtartó Gazdák Egyesületében viseltek vezető beosztást. 2 ™ Kertész Kálmán a város egyik legképzettebb gazdáinak egyikeként a Debreceni Gazdasági Lapokat szerkesztette. 219 Debrecen város kertészeti telepének/166 kat. hold/ vezetője Pohl Ferenc/1883-1961/ volt, aki évtizedeken át „megszabta a város növényi arculatát" 24 " Gyakornoka volt az a Dobos Lajos, aki később a Kossuth Lajos Tudományegyetem Botanikus kertjének lett a vezetője. A Pallagon lévő m.kir. Gazdasági Akadémia tangazdasága 600 kat.holdon gazdálkodott. Vezetője Halász Miklós akadémiai tanár volt, aki 1921 őszén került Debrecenbe, s 1939-ig állt a gyakorlati oktatás élén. 24 ' GAZDÁLKODÓ SZAKEMBEREK, NEVEZETES URADALMAK Napjainkban talán már kevésbé ismert, hogy a magyar agrártudomány néhány nagyon jelentős képviselője kötődik Debrecenhez , a szűkebb-tágabb értelemben vett Hajdúsághoz. E jeles szakemberek nemcsak elméleti szakismeretük müvelése és átadása révén, hanem némelyikük a gyakorlati gazdálkodás terén is tekintélyt vívtak ki maguknak. Tormay Béla /1839-1906/ 1869-1873 között működött tanárként, igazgatóként a debreceni gazdasági tanintézetben. Felkészültsége, humánuma a debreceni agrároktatást színvonalas pályára állította, hosszú távra lerakva annak alapjait. Munkássága elismeréseként többek között nemességet kapott és a „nádudvari" előnevet, melyet utódai is használhattak. Gyermekei közül Cecil/ia/ íróként ismert, fia Géza viszont földtulajdont birtokolt Nádudvaron, amelynek nagysága több, 237 Surányi B.I98S.116.p. 238SurányiB.én.l71-173.p. 239 Csobán E.- Hcrpay G. 1940.117.p. 240 Surányi B.én.l47-150.p. 241 ua.lll-113.p. 377
