A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
mint 400 kat.holdat ért el. 242 A birtok tulajdonában maradt 1945-ig. A család annyira kötődött Nádudvarhoz, hogy Tonnay Géza az 1920-as években hazavitette apja hamvait és a Kösely partján nyert végső nyugalmat. Az 1945-ös földosztás során azonban a sírhely áldozatul esett, s beleolvadt a magyar rónába. 24 ' Valószínűleg a hencidai határban lévő birtok 244 Balásházy Bertalan tulajdonában /2.770 kat. hold/, amelyet később Balásházy Iván birtokolt /655 kat. hold/ 245 , a tulajdonosok családját illetően kapcsolatba hozható Balásházy Jánossal /l 797-1857), aki a magyar mezőgazdaság nagy alakjai közé tartozik. Debrecen környékén maga is gazdálkodott, de hírnevét szakirodalmi munkásságának köszönheti. Eletével, tudásával az agrártermelés modernizációja mellett tette le a garast. Agrártudományi ismereteit a gyakorlat szűrőjén keresztül igyekezett kortársainak átadni, a gazdálkodói közvéleményt formálni. Jónéhány műve Debrecenben jelent meg. 246 A Szunyogh-család Esztárhoz kötődik. Az ősök , elsősorban Szunyogh György szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban. 247 Leszármazottai közé jeles gazdálkodók tartoztak. Szunyogh Bertalan nevéhez fűződik a fekete és a fecskehasú mangalica sertésfajta kitenyésztése. 24 " Szunyogh Bertalan esztári birtokára 1849 után behozta a szerémségi /sertés/ tájfajtát, amely fekete színű volt, s ezt a szőke/fehér/ mangalicával keresztezte. A Szunyogh-féle fajtából alakított ki egy tenyészetet Tisza István is, melynek nagysága a XX. század elején már 200 darab anyakocából állt. Az esztári törzstenyészetből származott a bihardiószegi, az érsemjéni és a pocsaji uradalom állománya is. 24 ' ; Míg az 1893.évi gazdacímtár 250 Szunyogh Szabolcs és Zoltán 1.807 kat. holdas birtokáról tesz említést, Kismarján Szunyogh Pétert tartja számon. 2 ' 11 Az 1897.évi adatok szerint 252 a Szunyogh fivérek már csak mint tulajdonosok szerepelnek, a 3.191 kat. holdas birtokot Bügler Jakab bérelte. 1925-ben a család kezén lévő földterület nagysága már nem érte el a 2.000 kat. holdat Kismarján 251 . Az 1930-as évek végén Szunyogh Sándor rendelkezett Kismarján 1.203 kat. holddal, amely közel fele-fele arányban szántóként és legelőként hasznosult. 254 Rövid áttekintésünkben igyekeztünk számot adni a jelenlegi Hajdú-Bihar megye egykori és jogelődjeinek birtokviszonyairól és a gazdálkodás színvonaláról. Ezzel kapcsolatban nem érdemtelen felvillantani azt, hogy mely birtokosok, gazdálkodók, milyen gazdaságok léteztek az említett időszakban, amelyek az állattartásban vagy a földművelésben számottevő, a megye határon túllépő eredményeket értek el. Ez azért is fontos, mivel a térség agrártermelésének általános színvonala elmaradt ENy-Magyarország, a Dunántúl fejlettségétől. A XIX. század végén 255 Korniss Károly szerepi uradalmában az angol-arab félvér ménes érdemel figyelmet. A ménest idősb Kelemen János létesítette az 1730-as években. 1834-ben félvér arab méneket vásároltak Wesselényi Farkastól. Újabb mének beszerzése Bánffy bárótól, Tisza Lajostól történt. 1876-ban pedig állami méneket béreltek fajtajavítás céljából./Nóniusz, Furio242Mff.1937.l22p . 243SurányiB.én.lO-12.p. 244 Gcímtár, 1897.334-335. 245 Mff. 1925.49.,Mff. 1937.49.p. 246 TilkovszkyL. 1970. 247 Dóri Múzeum Évkönyve 2002.135-I65.p. 248 Baltay M. 1983.437. p. 249 Borovszky S. 1901.323.p. valamint részletesen lásd: Surányi B.én.kézirat. 250 Mf. 1893.152. p. 251 ua.170. p. 252 Gcímtár, 1897.334-335.p. 253MtT.1925.55.p. 254 Mff. 1937.56. p. 255 Mf. 1893.146. p. 378
