A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
Közbirtokosság es volt úrbéres 4.882 917.568 21,1 Hitbizományi 54 321.477 18,8 Egyházi 4.593 1,004.815 23 Ebből kat.egyház 2.600 862.704 19,8 Részvénytársasági 2.857 126.912 2,9 Összesen: 19.483 4, 360.623 A kincstári, alapítványi, egyházi és részvénytársasági birtok területe összesen 1, 981.905 kat.holdat foglalt el. A hitbizományi, alapítványi, egyházi és kincstári birtokok jelképezték az egykori feudális időket. NAGYBIRTOKOK, BIRTOKOSOK Noha a nagybirtok túlsúlya a Dunántúlra esett, az egykori Szabolcs, Bihar, majd később Hajdú vármegyében is jelentős uradalmak találhatók a XVIII-XX. század közepéig. Külön kategóriát képeznek a hajdúvárosok földbirtokai és a későbbi megyeszékhely, Debrecené. Ez utóbbinál a török utáni időszakban létrejövő nagybirtokok jellegüket tekintve, nem feudális eredetűek voltak. Összeállításunkban nem törekedhetünk a teljességre, így csak a jelentősebbeket vesszük számításba. Továbbá eltekintünk az egyes birtokok birtoktörténetétől is. A hangsúlyt főleg a gazdálkodásra helyezzük, kiemelve azokat, amelyek az állattenyésztésben vagy a szántóföldi növénytermesztésben, netalán egyéb ágazatban számottevő eredményt mutattak föl. Ezzel kapcsolatosan - amennyiben adatok rendelkezésünkre állnak - említést teszük néhány neves gazdálkodó szakemberről is /gazdatiszt/, akik egyik-másik uradalomban tudásukkal, gyakorlati tapasztalatukkal túllépték a birtok határát. Elsőbbség illeti meg a derecskéi uradalmat, amely 16 községet foglalt magába a pusztákkal egyetemben, Derecske mezőváros székhellyel.* 4 Az uradalom legtávolabbi pontja Nagyszalonta és környékére esett. A birtokot Esterházy Pál hg. /1635-1713/ 85 zálogbirtokkent kapta meg 1702bcn. A birtokhoz tartozó települések a következők: Bagos, Bajom, Berettyóújfalu, Derecske, Feketebátor, Félegyháza, Gáborján, Kába, Kornádi, Konyár, Oláhszentmiklós, Sáránd, "Nagyszalonta, Tóti, Zsadány, Mezősas SÍ> . 1745-ben Mária Terézia donatioként örökös joggal átruházta a birtokot Esterházy Pál Antal hercegre, Tóti és Kereki kivételével". A birtok gazdálkodásában a XVIII.század elején a marhavásárlás és hizlalás volt előtérben™. Olay Ferenc számtartó tevékenysége révén indult meg az allodiális gazdálkodás kialakítása, az időközben az uradalomhoz került Torday-féle birtokon. m Az úrbéres földek nagysága közel 170 ezer holdat tett ki / 1 hold =1.100 nöl/.'" 1 Az úrbérrendezés idején a háromfordulós határhasználat csak az uradalom kisebb hányadára terjedt ki 91 . A szemtermelés /gabonafélék/ a XVIII. század elejétől a szántóföldi müvelés alapját jelentette, ami kiegészült a kölessel, továbbá a kerti vetemények sorába tartozó lencsével és bor84 Szcndrcy 1.1968. 9 .p. 85 GiidenusJ.1.1990.356.p. 86 Szendrey 1.1968.17.p. 87 ua. 2().p. 88 ua. 132.p. 89 ua.133-134.pp . 90 ua. 147.p. 91 ua. 148.p. 359
