A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig

kép bontakozik ki a hazai agrárium birtokszerkezetéről, ami nem azonos az üzemszerkezettcl. 2 '' Az üzem csak termeléstechnikai egység. /A 100 kat.holdon felüli gazdaságok tulajdonában volt a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület közel fele. Az 53, 8 %-nyi törpegazdaság az összes területből csak 5, 8 %-nyi arányban részesedett. A XIX-XX. század fordulóján a parasztbirtok az 5-100 kat. holdig terjedő birtokkategóriában foglalt helyet. A nagybirtok tulajdonlása, a birtokosi szerkezet összetétele jelentős módosuláson esett át, amely már lezajlott az 1880-as évek előtt 27 . Különösen szembetűnő az arisztokrata nagybirtok helyzetének gyengülése 1880-1930 között, melynek oka csak részben vezethető vissza a trianoni határváltozásra. A hatalmas latifundiumok öröklés és eladás következtében ezen évtizedek alatt feldarabolódtak. Az átrendeződésre utal, hogy az 1930-as években már a 100 kat. hold fölötti ka­tegóriában - a birtokok teljes számát tekintve - a hagyományos elitet alkotó arisztokraták kezében kevesebb földbirtok volt, mint az „új birtokosokéban". „A címzetes arisztokrácia /.../ már 1893­ban sem birtokolta az országot, /.../ főként a Dunántúlon összpontosuló nagybirtokosok pozíciói a századfordulót követő évtizedekben tovább romlottak." 2 * A kötött nagygazdaságok száma és te­rülete jelentős volt, amit Trianon módosított, apasztva a hitbizományi birtokok számát és terüle­tét. 2>, A nagybirtok müvelésének általános formája már a XIX. század második felétől a nagybérleti rendszer keretében történt. „A bérletbe adott arisztokrata birtokok többnyire /75 %-ban/ zsidó vál­lakozók melléküzemágát képezték.../és/...a gazdálkodást /.../ teljesen modernizálták."-írja Gyáni G. M A latifundium és a tőkés nagybérlet együttélése végigkíséri a két világháború közti korszakot. Az 1000 kat.hold fölötti gazdaságok bérlőinek egyharmada zsidó származású magyar állampol­gár volt. A nagybérlők korszerűsítettek a feudális nagybirtokot és ezzel együtt fenntartották az eb­ből eredő társadalmi feszültséget is". A nagybirtok haszonélvezőinek jelentős körét alkották a XIX.század második felében kialaku­ló tőkés váltakozók nemzedékei 12 , akik elsősorban a hazai ipari forradalom végrehajtásának leté­teményesei voltak, a társadalmi hierarchiában a nagypolgárság. E réteg tőkéjének jelentős részét földtulajdonba fektette". Noha csak kisebb részüknek jelentett kizárólagos létalapot a földbirtok, amit bizonyít, hogy 1940-ben „minden negyedik nagyjövedelmű adózót regisztráltak földbirto­kosként."' 4 A magyar államalapítás egybeesett a kereszténység fölvételével és az egyházszervezet kiépü­lésével. (> Az egyház kezdettől fogva a javadalmasok közé tartozott, jelentős földbirtokkal rendel­kezett, ami 1945-ig megmaradt. A protestantizmus megjelenésével, az unió létrejöttével bővült az egyházi birtokok köre. A katolikus egyházban számos testület birtokában volt földterület, bele­értve a települések határában lévő temetőket is 36 . A protestánsoknál és egyéb felekezeteknél el­enyésző volt a földbirtok kiterjedése. Jelentősebb földet birtokoltak iskoláik, kollégiumaik. De bizonyos föld illette meg a lelkészeket, tanítókat is. 26 ua. 89.p. 27 ua. 224-225.pp. 28 ua. 225.p. 29 ua. 226.p. 30 ua. 227.p. 31 ua. 32 ua. 247-248.pp. 33 ua. 249.p. 34 ua. 35 Dóka K. 1997. 8-17. pp. 36 ua. 17.p. 354

Next

/
Thumbnails
Contents