A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban
A szándékos, előre kitervelt emberölés mellett, nem ritkán egy szóváltás, pillanatnyi indulatkitörés, verekedés vezetett az emberélet kioltásához. 1793-ban, az egyik hosszúpályi taxás három fia összeverekedett, minek következtében a középső fiú olyan szerencsétlenül ütötte meg öcsét a fejénél, hogy az, pár nap múlva meghalt. 64 Özvegy édesanyjuk, minden bizonnyal a falu nótáriusa által írott levélben könyörög az úriszékhez: ,Jól tudom, hogy az én Jijam, Horváth Péter vétet, mind Isten, mind Emberek, s Nemes Hazánk Törvénye ellen, melly szerént a büntetés alól hogy egyátalláha kivevödhessen: az tudom nem lehet. " De azért esedezik, hogy „az Aristom szenvedésbe méltóztassanak a tekintetes urak beszámolni azt az öt hónapot, amit már eddig eltöltött. " S hogy a börtönbüntetés mellé rendelendő pálcaütést „annyi ízben méltóztassanak elrendelni, hogy gyengeségéhez képest, aki soha ilyet nem szenvedett, el ne romolna. " Bár nem őrződött meg az ítélet, nem tudjuk mi végre határozott a büntetést illetően az úriszék, az ország más területeire vonatkozó szakirodalomból tudjuk, hogy a szabadságvesztés legnagyobb mértéke csak kivételesen haladta meg a három évet. A Kúria még a halálbüntetést is háromévi börtönre változtat át. A bebörtönzöttct azonban rendszeresesen botozták is, negyedévenként vagy még gyakrabban 25-30 ütést mértek rá, talán úgy vélve, hogy ilyen körülmények között a háromévi börtönt kevés rab éli túl. Ettől féltette kisebbik fia szerencsétlen testvér-gyilkosát, „öreg korának gvámo/át. " Az 1X18. december 14-19. között ülésező úriszék, 65 meglepő gyorsasággal egy előző nap délután történt esettel foglalkozott. A székelyhídi erdőbíró, Tischler Simon, a nála szolgáló gazdaaszszonyát, Seres Julianna Szathmári Józsefnét meglőtte. Az asszonyt, az uradalom fiscalisa, Kincses Dávid seborvos házához vitette kezelés végett, de életben-maradásához kevés remény volt. Az úriszék úgy határozott az ügyben, hogy mivel az erdőbíró idegen országból való születésére nézve, így „metus Profugii" (szökés) forogna fent, ezért Revitzky Károly esküdt urat sürgősen Nagylétára küldték, Tischler Simon elfogatása és az uradalmi árestomba való bekísértetése végett. Javainak összeírását és zárolását is elrendelték. A visszatérő Deputáció magával hozta az áristomba zárt erdőbíró esedező levelét, mely szerint hirtelen indulatból származó cselekedete miatt, a következő úriszékig bocsássák őt szabadon, ha az általa meglőtt személy, nem hal meg. Miután azonban Tischler idegen országból való, itt semmivel nem bíró személy, s ezért érte senki kezességet nem vállalhatna, 1X19. január 4-ére, újabb úriszék tartását rendelik el a döntés meghozatalára. Az ügy további részletei nem ismeretesek. A testi sértés, verekedés indítékai legtöbbször nem derülnek ki az iratokból. IX 18-ban az albisi Kontz Jánost, aki a bogyoszlói uraság hajdúját, Lukáts Pált megverte, s hazug módon még további három tettestársat is megnevezett, köztük egy nemest is, holott azok akkor éppen nem voltak a közelben, a megvert hajdú kúráitatásának költségeként 10 forintra büntettetett, továbbá 20 ft vivum homagium megfizetésérc. 66 A XVIII. századi országos gyakorlatból ismert, hogy az élet elleni bűnügyek, testi sértések esetén az orvos szakértő által észlelt jelenségek írásbeli rögzítését írták elő. A sérülésekkel és más zct élére - Nagylétai Református Egyházközség. Vegyes Anyakönyvek I. Halottak. 200. old. - Ezúton is köszönöm Szőllősy Lászlónak, a Nagylctai Református Egyházközség lelkészének segítségét. 64 HBML. IV. A 6/g. No. 8. 65 HBML. IV A. No. 10. A jegyzőkönyv, tekintélyes számú ügyet rögzített, számszerűen ötvenhármat, (magistratualis ügyeket, a büntetőügyek sokféle esetét, a delicto privata cselekményeihez sorolható károkozó cselekményeket, polgári ügyeket „Civilis Perek" címszó alatt, s végül a 33-tól 53-ig terjedő sorszám alatt Jelentéseket és Instantiák&t. 66 HBML. IV A. 6/g. No. 10. tol. 46-47. (1818.) Valamint azért, mert mikor az Uradalmi Árestomba Székelyhidra kísértetett volna, a strázsák elől megszökött, s csak harmadnapra került elő, 6 heti árestomva és kél ízben elszenvedendő 50 pálcaiitésre ítéltetett. 29X