A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

A szándékos, előre kitervelt emberölés mellett, nem ritkán egy szóváltás, pillanatnyi indulat­kitörés, verekedés vezetett az emberélet kioltásához. 1793-ban, az egyik hosszúpályi taxás három fia összeverekedett, minek következtében a kö­zépső fiú olyan szerencsétlenül ütötte meg öcsét a fejénél, hogy az, pár nap múlva meghalt. 64 Özvegy édesanyjuk, minden bizonnyal a falu nótáriusa által írott levélben könyörög az úri­székhez: ,Jól tudom, hogy az én Jijam, Horváth Péter vétet, mind Isten, mind Emberek, s Nemes Hazánk Törvénye ellen, melly szerént a büntetés alól hogy egyátalláha kivevödhessen: az tudom nem lehet. " De azért esedezik, hogy „az Aristom szenvedésbe méltóztassanak a tekintetes urak beszámolni azt az öt hónapot, amit már eddig eltöltött. " S hogy a börtönbüntetés mellé rendelen­dő pálcaütést „annyi ízben méltóztassanak elrendelni, hogy gyengeségéhez képest, aki soha ilyet nem szenvedett, el ne romolna. " Bár nem őrződött meg az ítélet, nem tudjuk mi végre határozott a büntetést illetően az úriszék, az ország más területeire vonatkozó szakirodalomból tudjuk, hogy a szabadságvesztés legnagyobb mértéke csak kivételesen haladta meg a három évet. A Kúria még a halálbüntetést is háromévi börtönre változtat át. A bebörtönzöttct azonban rendszeresesen botozták is, negyedévenként vagy még gyakrabban 25-30 ütést mértek rá, talán úgy vélve, hogy ilyen körülmények között a három­évi börtönt kevés rab éli túl. Ettől féltette kisebbik fia szerencsétlen testvér-gyilkosát, „öreg korá­nak gvámo/át. " Az 1X18. december 14-19. között ülésező úriszék, 65 meglepő gyorsasággal egy előző nap dél­után történt esettel foglalkozott. A székelyhídi erdőbíró, Tischler Simon, a nála szolgáló gazdaasz­szonyát, Seres Julianna Szathmári Józsefnét meglőtte. Az asszonyt, az uradalom fiscalisa, Kincses Dávid seborvos házához vitette kezelés végett, de életben-maradásához kevés remény volt. Az úriszék úgy határozott az ügyben, hogy mivel az erdőbíró idegen országból való születésére néz­ve, így „metus Profugii" (szökés) forogna fent, ezért Revitzky Károly esküdt urat sürgősen Nagy­létára küldték, Tischler Simon elfogatása és az uradalmi árestomba való bekísértetése végett. Javainak összeírását és zárolását is elrendelték. A visszatérő Deputáció magával hozta az áristom­ba zárt erdőbíró esedező levelét, mely szerint hirtelen indulatból származó cselekedete miatt, a következő úriszékig bocsássák őt szabadon, ha az általa meglőtt személy, nem hal meg. Miután azonban Tischler idegen országból való, itt semmivel nem bíró személy, s ezért érte senki kezes­séget nem vállalhatna, 1X19. január 4-ére, újabb úriszék tartását rendelik el a döntés meghozatalá­ra. Az ügy további részletei nem ismeretesek. A testi sértés, verekedés indítékai legtöbbször nem derülnek ki az iratokból. IX 18-ban az al­bisi Kontz Jánost, aki a bogyoszlói uraság hajdúját, Lukáts Pált megverte, s hazug módon még to­vábbi három tettestársat is megnevezett, köztük egy nemest is, holott azok akkor éppen nem voltak a közelben, a megvert hajdú kúráitatásának költségeként 10 forintra büntettetett, továbbá 20 ft vivum homagium megfizetésérc. 66 A XVIII. századi országos gyakorlatból ismert, hogy az élet elleni bűnügyek, testi sértések esetén az orvos szakértő által észlelt jelenségek írásbeli rögzítését írták elő. A sérülésekkel és más zct élére - Nagylétai Református Egyházközség. Vegyes Anyakönyvek I. Halottak. 200. old. - Ezúton is köszönöm Szőllősy Lászlónak, a Nagylctai Református Egyházközség lelkészének segítségét. 64 HBML. IV. A 6/g. No. 8. 65 HBML. IV A. No. 10. A jegyzőkönyv, tekintélyes számú ügyet rögzített, számszerűen ötvenhármat, (ma­gistratualis ügyeket, a büntetőügyek sokféle esetét, a delicto privata cselekményeihez sorolható károkozó cselekményeket, polgári ügyeket „Civilis Perek" címszó alatt, s végül a 33-tól 53-ig terjedő sorszám alatt Jelentéseket és Instantiák&t. 66 HBML. IV A. 6/g. No. 10. tol. 46-47. (1818.) Valamint azért, mert mikor az Uradalmi Árestomba Székely­hidra kísértetett volna, a strázsák elől megszökött, s csak harmadnapra került elő, 6 heti árestomva és kél ízben elszenvedendő 50 pálcaiitésre ítéltetett. 29X

Next

/
Thumbnails
Contents