A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

Vajda Mária BŰNÖK, BŰNÖSÖK, BÜNTETÉSEK A SZÉKELYHÍDI URADALOM ÚRISZÉKÉNEK IRATAIBAN Mottó: ,,A levéltárak porában és a múzeumok csöndjében is az élő embert kell keresni!" (Marc Block) Az elmúlt századok embereinek életéről, életkörülményeiről, életmódjáról, történelmi múltunk hétköznapjairól sajátosan vallanak az elkövetett bűnök és elszenvedett büntetések. Az elmúlt korok bűnesetei, a bűncselekmények körülményei, mozgató rugói, a felderítés sajátosságai, az igazságszolgáltatás működése, az egyes bűntettek megítélése, a büntetések módja és mértéke a történelmi múlt hétköznapjait hozza emberközelbe, s a bűnözés történeti változásainak vizsgálatához nyújt beszédes adatokat, gazdagítva ez által a történelmi múlt jogalkalmazásának, ítélkezésének vizsgálatát. A kriminológiai tanulságok mellett, a gazdasági, társadalmi, földrajzi viszonyokról, továbbélő szokásokról, hiedelmekről is beszédesen szólnak időnként a bűncselekmény vizsgálata során született vallomások, hasznos adatokkal szolgálva a helytörténeti, néprajzi kutatások számára is.

1 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban a Bihar vármegyei törvényszék anyagának egyik állagát alkotja a „Székelyhídi uradalom úriszéki iratai 1763-1829" c. forrásanyag, mely jegyzőkönyvi formában, időrendi sorrendben tartalmazza a feljegyzéseket, a tárgyalási anyagot, a tanúvallomásokat, kicsiny, mindössze 0.05 fm terjedelemben.

2 Komoróczy György már 1972-ben felhívta a kutatók figyelmét a forrás jelentőségére

3

. A korszak jeles kutatóinak munkássága, a bihari parasztság történetére vonatkozó elemző munkák elkészítése során a nagyobb uradalmak gazdasági viszonyainak vizsgálatára, a birtok jobbágynépességének gazdálkodási lehetőségeit meghatározó és korlátozó külső tényezők számbavételére, a földesuraknak járó szolgáltatások jellegét és körét meghatározó követelményeknek, a paraszti gazdaságok tevékenysége alapvető irányainak, a gazdálkodás fő tendenciáinak feltárására, összegzésére irányult.

4 A Bihar vármegyei világi magánbirtok uradalmai közül eddig csupán az Esterházyak derecskéi uradalmának monografikus feldolgozása készült el,

5 az úriszék működéséről, az idevonatkozó forrásanyag szórványos jellegéből eredően azonban keveset tudhatunk/' Jelen tanulmány szerzője, 2004-ben egy Érmei lékről szóló tudományos konferencia során elsőként vállalkozott a paraszti erkölcsre vonatkozó kutatásai részeként a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban megőrződött egyes esetek történeti-néprajzi megközelítésű bemutatására. 7 1 L. idevonatkozóan: Hajdú Lajos 1985.; M. Antalóczy Ildikó 1996.; Uő 2001.; Vajda Mária 2004. 2 A forrásanyagra történő hivatkozás jelzete: HBML. IV. A. 6/g. 3 Komoróczy György, 1972. 75. 4 E kutatások alapos összegzését L. Papp Klára, 1998. munkájában, az idevonatkozó irodalom számbavételével. 5 Szcndrcy István, 1968. 285