A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország

Díszítménye: kizárólag vörös rátét. A hát közepén a központi motívum szembeforduló páros madár, alatta rozetta bőrgomb középpel, felette csepp alakú elemekből összerakott három nagyobb díszítő motívum. Oldalán nagy spirálvonal, cakkosra vágott szélű keskeny bőrcsíkból. Elején a sarokból induló tulipántö négyszirmú virággal. A hát szabásvonalán, a karöltőn, az elején és az alján cakkos szélű vörös irhaborítás, az utóbbi kettő zöld szironnyal van levarrva. A díszítménybe van beépítve a fehér irhalapocskából rávarrt két kis zseb, vörös bőrrel körbeszegve. Kiegészítő díszítménye az eleje mentén 3 pár cizellált fémgomb. Állapota: a vörös bőrrátét felülete megkopott, néhol a keskeny bőrszalag rátét leesett, a fekete prém néhol kikopott.

1

'' Bőrmellény (D. Gy. 760.) -Nagykunság, Szolnok megye, 19. század első fele

2

" Méretei: háta h: 30 cm, aljabőség: 87 cm Anyaga: timsós kikészítésű, barnára festett juhbőr. Szabása: elöl nyitott, rövid derekú, karcsúsított, a karcsúsító szabásvonala ívelt, alján keskeny toldás (a hátközép kivételével). Eleje vállban kissé hátrahúzódik. Karöltője, és eleje mélyebben kivágott. 3 db fehér színű kerek bőrgombbal, „somgombbai" záródik. Selymes fekete prémszegély a nyakán, alján és elején. Díszítménye: apró kerek tükrökkel és háromszínű bőrpitykékkel díszített a teljes felülete. A kb. 2 cm átmérőjű tükörlapok 1 cm-es nyílásnagyságú, különböző színű, lyuggatott díszítésű kerek irhalapokba vannak befogva, közöttük tömör térkitöltésben számtalan bőrpityke. Elején, alján és a hát szabásvonalain vörös irhaborítás, fehér és zöld szironybefűzéssel díszítve és zöld szironyvarrással rögzítve. Elején a vörös irhaborítás mellett fekete irhával fedett gomboláspánt, mindkettőn tükrös és szironybefűzéscs díszítés fekete prém választékkal. A karöltő vörös irhával és csipkés szélű fehér irhával szegett, rajta bőrpitykék. Állapota: prémje és szőre több helyen kihullott, néhány tükre hiányzik.

21 19 Pontosan ugyanezt a típust közli több munkájában is Krcsz Mária a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből (NM. 127.869. és 130.622). A vörös irharátétcs, szembeforduló páros madarat ábrázoló jellegzetes mintájú bőrmellények, „cucajok" a Nógrád megyei Kistcrcnycn készültek Szües Pali műhelyében, aki az 1890-es évekig készítette a palóc területek asszonyainak. Krcsz Mária ugyan már csak Kistoronyén találta meg ennek a típusnak néhány péklányát az 1940-cs évek végén, de egy-egy darabja eljuthatott a Borsod megyei keleti palóc területekre is (KRESZ M. 1977. I. tábla, 3; 1978. 325; 1979. VI. tábla, 56). Krcsz M. utalt arra is, hogy az NM. 130.622 leltári számú bőrmellény gyűjtője, Palotay Gertrúd szerint Eger volt c típus készítőhelye (KRESZ M. 1978. 325). Fábián Gyula a 20. század elejei gyűjtései során még találkozott rátetvirágozással díszített palóc ködmönökkel, ennek a régiesebb díszítőmódnak a maradványát az 1940-cs évek végén azonban Kresz Mária már csak ezen a kisterenyei börmcllénycn találta meg (IPOLYI A. 1911. 18; KRESZ M. 1977.3). 20 Déri György leírása: Bőrmellcs a Nagykunságból, piros felülettel. Teljesen fedve van kerek alakú tükröcskékkel és számtalan borsó nagyságú bőr gombocskával. Körötte dúsan élénkítve felvarrt keskeny bőrirhákkal és zöld zsinórozásokkal. Ilyenféle ruhadarabokat tükrös díszítéssel (többrészt subát) viseltek a pásztorkirályok a Kiskunságban és a Tiszántúlon, régente, még mielőtt a juhászok, csikósok, gulyások vándorlása be lett szüntetve. A királyokat a pásztorok választották. Minden alattvaló ajándékozott egy kis kerek tükröt, melyeket a király rávarratott a ruhájára. Nagykunság (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), XIX. sz. 1. fele. 21 Ennek a bőrmellcnynck a kiegészítő díszítményci között egyaránt találhatók anyagszerű (bőrpityke) és a ruházaton idegennek tűnő megoldások (bőrlapokba foglalt tükör) is. A kis kerek tükröeskék ködmönökön való alkalmazására találhatunk párhuzamokat a 18. századi lilalmazásokból, és „tükrös subára" a Kiskunságból. (KRESZ M. 1979.31) 275