A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország

Női kisbunda (D. Gy 646.) Karcag, Jász-N agy kim-Szolnok megye, 19. század 2. féle

22 Mérete: háta h: 74 cm, aljabőség: 285 cm Anyaga: barnára festett, timsós kikészítésű juhbőr. Szabása: hat részből szabott típus, vállban összevarrt két elejéből, két hátrészből, és a vállban félkör alakúra szabott két oldalrészből áll. állónyakkal és szabadon álló, kissé fodrozott, 22 cm széles körgallérral. Gallérja fekete „purzsa" bárányprém, és ugyanezzel van körbeszegve. Nyakban vörös színű sodrott bőrgombbal gombolódik. Díszítménye: fekete szücsselyemmel hímzett. Felületét keresztben futó koszorúminták („váll-, derék-, aljkoszorú") és a szabásvonalak mentén függőlegesen futó „állításvirágok" tagolják. „Egy bokorvirágos" típus, azaz szabásdarabonként egy-egy szimmetrikus szerkesztésű ötös virágtő díszíti, rozmaringleveles szár kétoldalt kihajló négy rózsával, a csúcsában tulipánnal. A két elején a virágbokor egy kctfülü vázában áll, a többi részen viszont egy vízszintes csíkon, melynek mintája megegyezik a derékkoszorú és az állításvirág mintájával. A koszorúminták közül a legfelső mintája tömött rozmaringleveles hulláminda rózsákkal és kiágazó leveles ágakkal („nagyrózsás vállkoszorú"). A közvetlenül alatta futó derékkoszorú mintája kerek formák és levelek („gyüszűnyom saskörömmel és páros levéllel"), hullámvonal („vízfolyás"), leveles inda („rozmaringleveles vízfolyás"), „hálózás és csengősor". Az aljkoszorú minta a vállkoszorúéhoz hasonló nagyrózsás, de az ívek széthúzottabbak, a rózsák kisebbek. Az állításvirág mintáján a derékkoszorú gyűszünyomos mintája köszön vissza, mely egységes kompozícióba szerkeszti a hímzést. Állapota: a prém erősen megkopott, kihullott, a hímzések számos helyen felfeslettek, a bőr helyenként lyukas és szakadozott.

21 IRODALOM DAJASZÁSZYNÉ DIETZ VILMA 1956 A mezőkövesdi kuzsu. Néprajzi Értesítő XXXVIII. 62-X

I. DOROGI MÁRTON 1962 A kunsági kisbunda. Szolnok FÁBIÁN GYULA 1911 Síkdíszítő művészet a/. Ipoly mentén. A ködmönvirágok. Néprajzi Lrtesílö XII. 16-36. FLÓRIÁN MÁRIA 1997 Öltözködés. In.: l-'üzcs Endre- Kisbán Eszter szerk.: Magyar Néprajz IV Életmód. 5N5-767. Bp. 2001 Magyar parasztviseletek. Budapest FÜGEDI MÁRTA 1983 A Bükkalja női népviselete. A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXI. 24I-25X. IN9I A viselet. In.: Fügcdi Márta szerk.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. 387-440. Misk. 22 Déri György leírása: Kerek formájú asszonyi kisbunda, barnára festett bárányszőrméből. Fekete selyemhímzésekkel gazdagon ki van hímezve. Gallérja és a bunda széle fekete bárányprémmel van ellátva. Lzt a ruházatot a protestáns asszonyok viselték a szélsőséges éghajlatú Alföldön és Tiszántúlon. Karczag (JászNagykun-Szolnok vm.), XIX. sz. II. fele. 23 Az Alföldön a Jászságtól Békésig, a Kiskunságtól Biharig egységes tömbben viselt, számos vidék szűcsmcsterei által is készített asszonybundák korábbi színpompás hímzését az lS7()-es évektől váltotta fel az egyszínű fekete hímzés (a debreceni, a hajdúsági és a jászsági kivételével). Lnnek a Karcagon készült, jellegzetesen kunsági típusú kisbundának a hímzése még azt a korábbi - a 19. század utolsó harmadáig jellemző klasszikus kompozíciót őrzi, amikor a különféle koszorúminták egymással harmonizáltak, és az állításvilágok sem szélesedtek ki a bokorvirágok rovására. A motívumok és minták megnevezése Dorogi Márton mintaközlései alapján történt (DOROGI M. 1962. 34. I—II. tábla). 276