A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország
Női ködmön (D. Gy. 595.) - Bogács, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1860-as évek 1 * Mérete: háta h: 45 cm, ujja h: 55 cm, aljabőség: 108 cin Anyaga: barnára festett timsós kikészítésű juh bőr. Szabása: karcsúsított, rövid derekú típus. Deréktól lefelé körben külön darabbal toldott, a karcsúsító vonalak találkozásánál a kiszélesedő szabással képzett kis bővítmény is van. A karcsúsító vonalak erősen íveltek, összehajlók. Eleje és oldala egybeszabott. Lefelé szélesedő eleje egymásra hajló és hosszú vörös irhaövvel köthető meg. Eleje vállban kissé hátrahúzódik, de külön szabott vállrésze nincs, vállfolt nélküli típus. A varrásvonalakba vörös irhabőrből varráserősítő csíkot, „vócot" varrtak. Fekete göndörszőrű kecskeprém szegély a nyakán, elején, alján és az ujján. Díszítménye: színes selyemhímzés és vörös irharátét csíkok. A hímzés sodratlan selyemfonallal készült, sokszínű élénk színekben. A hát háromszögletű felülete teljesen hímzett, a szimmetrikus virágtöves minta három nagy rózsából és oldalra hajló virágos ágakból áll. A karcsúsító vonal alatt sarokra szerkesztett, virágcserépből kinövő virágtő, kisebb rózsákkal, tulipánnal. A vállfolton kis virágtövek sora a vörös irhaszegélyre fűzve. Az elején aszimmetrikus virágtő forgórózsával, rózsával, tulipánnal, bogyós ággal. Az ujján háromszögletű virágtő rózsával, tulipánnal, forgórózsával. A prém mentén húzódó karéjos „almások" szélű vörös irhaszegélyen hímzett leveles-virágos inda, az öv hátsó rögzített részén tömött szerkesztésű leveles-virágos inda. A hát szabásvonalait a vörös vóc mellett a kétszínű levélsor minta emeli ki. Kiegészítő díszítmény: 2 db zöld gyapjúgomb hátul az öv közepén. Állapota: a barna bőrön molyrágás nyomai, a vörös irhán a hímzés nagyobbrészt kifeslctt, hónaljban szövet betoldás, nyakánál a prém fel van bontva. 17 Női hörmellény (D. Gy. 1501.) Borsodnádasd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1870-es évek { * Mérete: háta h: 40 cm, aljabőség: 100 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbőr. Szabása: elöl nyitott, karcsúsított, a hát karcsúsító szabásvonala egyenes, aljánál a testrésszel egybeszabott kis bővítmény. Karöltője és eleje mélyen kivágott. Fekete bárányprém szegély az elején, alján és a nyakán. 3 db vörös színű, hosszúkás alakú bőrgombbal, ún. „furkógombbal" záródik. 16 Déri György leírása: Barna, palóc bőrködmön. A fekete kecskeprém menten egy piros felvarrt irhapánt tut végig, amelyen teljes hosszában egy viráginda ki van hímezve. A ködmön háta, eleje és ujjai szintén clénkszíntí selyemhímzésekkel vannak fedve. Közte más vidéken nem kedvelt sárga színek. Főképp sokszínű régi matyó virágmotívumok láthatók. A szörmebélcs itt is azon hosszúszőrű bárányokhói származik, melyeket a múltban hazánkban tenyésztettek, tizekre az állatokra és tör alakú csavart hosszú szarvukra idős honfitársaink bizonyára még emlékeznek. Ezen ködmön igen érdekes példány. Ilyeneket a Heves megyei palóc nép a vásárokon vett és viselt. Tárd - Bogács (Borsod vm.), XIX. sz. 60-as évek. 17 A palóe típusú ködmönöket a palóc területeken túl is viselték, például a Borsod megyei Bükkalja 17-19. századi palóc kirajzási) településein, legfőképpen Bogácson (Krcsz M. 1979. 57; Fügcdi M. 1982. 241; 1997. 427). Krcsz Mária tipológiája szerint «zt a típust Gyöngyösön készíthették, erre utal a vállfolt hiánya, az eleje- és oldalrész egybe szabása és megkötős öve. A földrajzi távolság miatt nem zárható ki azonban az sem, hogy miskolci vagy rimaszombati szücsmühclyck terméke, ahol szinten készítették a palóc típusú bőrruhákat is. Dús hímzése miatt kizárható viszont egri származása (v.o. Krcsz M. 1977. 3-5; Fügcdi M. 1997. 427; Cs. Schwalm E. 2005. 454). IX Déri György leírása: Palóc férfi applikált bőrmelles. (Borsodon: daku.) Nagyszámú piros irhából kivágott és kézzel felvarrt minták fedik teljesen a fehér bőrmcllcst. A minták közül feltűnő kél spirál alakú minta. Széleit fekete bárányprém szegi be. Borsodnádasd (Borsod vm.), XIX. sz. 70-cs evek. A Déri (iyörgy által említett daku megnevezés többféle ruhadarabot is jelöl, az alföldi területeken például a földig érő hosszúködmönt, míg a dél-borsodi Tardon a zárt nyakú, fodros aljú pruszlikfélét nevezték így (FLORIAN M. 2001. 134; FÜGEDI M. 1982. 251). A bőrmellény férfi viselctdarabkent való meghatározását azonban tévesnek tartjuk (KRESZ M. 1979. VI. színes táblakép). 274
