A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Iparművészet - P. Szalay Emőke: Az úrihímzés spirális ornamentumának változatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben
A csigavonalak kis becsavarodó végű kerek levélből indulnak. Az egyszerű száron kettesével sorakoznak a díszítőelemek, amelyek sorrendje teljesen megegyező, egy levélpárt egy virágpár követ. Míg a levelek azonosak, vékony becsavarodó végűek, a virágok váltakozóak, lehetnek azonosak, de különfélék is. Két elem ismétlődik, egy háromszirmú és egy tulipánszerű. A tulipánszerű szirmai fölött három kis petty gazdagítja a mintát, míg a három szirmú virágocskákon csak olykor látható petty. Az egyes elemek sorrendje: két levél, két háromszirmú virág, két levél, tulipán és háromszirmú virág, levelpar, fordítva háromszirmú virág és tulipán, két levél, két tulipán, két levél, háromszirmú virág és tulipán, levélpár, háromszirmú virág és tulipán, ezek elcsúsztak egymástól, az előbbi motívumokkal szemben, amelyek előre hajoltak, egy visszahajló bogyó, két levél, egy háromszirmú virág, egy levél, két levél és a lezáró nagy gránátalma, csészelevelei között pettyek, tetején három levélke. Maga a sorrend is azonos minden esetben, másrészt feltűnő a bimbó, amely nem illeszkedik be az elemek közé, hiszen fordított az iránya és párja sincs. Ugyanakkor minden esetben megtalálható a díszítményben, ez semmiképpen sem lehet véletlen, bizonyára így szerepelhetett a mintán. Ugyanilyen azonosság, hogy a háromszirmú virágocskán nem minden esetben látható a petty, viszont mindegyik hímzésen ugyanazon a virágon láthatjuk. Meg kell jegyeznünk, hogy a tiszadobi terítő feliratában mind az évszámok, mind a betűk szabályossága gyakorlott kezet mutat. A két terítő őrzési helye Hete, Bereg megye kis falva keleten fekszik Vásárosnamény közelében 6 , Tiszadob viszont a Tisza mellett, jelenleg a megye legnyugatibb települése 7 . A két térítőhöz további analógiákat sorolhatunk. A Szolnok alatt fekvő Nagyrévről egy teljesen azonos úrasztali terítőt őriz a Tiszántúli Egyházkerület Egyházművészeti Múzeuma*. Hajdú-Bihar megyéből is ismerünk egy terítőt és egy rajzot, amely azonos a fentebbiekkel (P. Szalay 2000. 59. 61. rajz)''. A hajdúszoboszlói gyülekezet egyik hasonló térítője több eltérést mutat, ugyanis ezen az első eltérő virágpár után három esetben a pettyekkel díszített tulipánok sorakoznak, majd a háromszirmú virágocskák következnek. Érdekesség viszont, hogy ezután itt is láthatjuk a visszahajló kis bimbót (P. Szalay 2000. 60. rajz). A felsorolt hat terítő közül kettő évszámos, a tiszadobi 1739-as évszámmal ellátott, a hajdúszoboszlói 1758-ban készült. Ezen évszámok alapján úgy véljük, hogy ekkortájt, a XVIII. század középső harmadában készülhetett mindegyik terítő. Ez azonban csak feltételezés, mivel pl. éppen a feliratok alapján tudjuk, hogy ugyanaz a bibliai szöveghely egy évszázadon át kedvelt volt Drávaszögtől Debrecenen át Kárpátaljáig (P. Szalay 2000. 53.). Analógiák keresése során térítőink mintájához hasonló egy a XVII. század végéről származó erdélyi úrvacsorakendö, amelyen hasonlóan keskeny levélpárok sorakoznak kis bogyó, tulipán és 6 A terítő anyaga fehér batiszt, arany és sclycmszállal laposöltésscl, tűfestésscl és gobelin öltéssel hímzett. Mérete: 87 x 84 cm. Beregi Múzeum Vásárosnamény. Leltári szám: 64. 213. 1. (I. rajz) 7 A terítő anyaga patyolat, a hímző fonal arany skófium. A négy sarkában elhelyezett spirális minta szabályos, jól szerkesztett. Az oldalak közepén találjuk az adományozók nevét: BALOG SZABÓ MIHÁLY MEGYERI BORBÁLA. Közepén körbe szerkesztett felirat: A DOBI REF: SZ: EKLÉSIAK AJÁNLOTTA 1738. A számok között kis négyszirmú virágok. Körbe aranycsipke szegélyezi. Mérete: 102 x 101 cm. Tiszadob Református Egyház. (2. rajz) 8 A terítő anyaga fehér batiszt, aranyszállal hímzett. Mérete: 95 x 95 cm. Református Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum. Leltári száma: F. 1968. 61. (I. kép) 9 Az egyik térítőnek csupán a rajzát ismerjük, ez tépci származási hellyel szerepel Illyés Endre rajzgyüjteményében, a tárgy jelenleg sem nyilvántartott múzeumi anyagban, sem pedig a gyülekezetben nem fellelhető. A rajzot a Hajdú-Bihar megyei úrihímzések feldolgozásakor összevetettem egy a Déri Múzeumban lévő leltározatlan, csak gyarapodási számon szereplő terítővel. Azonosságuk alapján akkor felvetettem, hogy esetleg a Déri Múzcumbcli terítőt ábrázolhatja a rajz, azaz esetleg ez az eredeti tépci terítő. A most bemutatott azonos terítők alapján azonban kitűnik, hogy a minta azonossága nem kétségtelen bizonyíték arra, hogy ugyanarról a darabról van szó. (3-4-5. rajz) 259
