A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Régészet, ókortudomány - Ringer István: Kora Árpád-kori településrészlet Tiszatarján-Naba-ér parton

Kiskérődző (juh vagy kecske): 9 db Ebből biztosan kecske (Capra hircus): 2 db Sertés (Sus serofa dom.): 5 db Ló (Equus caballus): 2 db Ponty (Cyprinus caprio): 1 db Nyúl (Lepus europaeus): 1 db Szárnyas (valószínűleg tyúk): 1 db Összesen: 39 db A csontok alapján számított minimális egyedszám: • szarvasmarha Fj kis kérődző D sertés D ló • ponty • szárnyas • nyúl Л csontok egy részén vágás és darabolás nyoma fedezhető fel. Egy töredéken található kutyára utaló rágásnyom. Л kevés állatcsontból meghatározható minimális egyedszámok összevetése megfelel annak a képnek, amivel az Árpád-kori magyar falvak állattartása jellemezhető.

hl EGYÉB LELETEK Kevés olyan lelet van, melyből a település lakóinak mindennapi életére következtetni tudunk. Használati eszköz lehetett az a szarvcsap, mely az os frontale egy darabjával került elő. Ezt bizonyítja, hogy a szarvcsap tövén nincsenek vágásnyomok, tehát a tülköt nem távolították el, valamint az osfrontaléba fúrt lyuk, mely a felfüggesztést szolgálhatta. Figyelemreméltó az is, hogy az eszköz jó fogást kínál a jobb kézben. A 86. ház betöltéséből előkerült egy félkész orsókarika, melyet vörösesbarna színű edény oldalából tördeltek kör alakúra, ám átfúrására már nem került sor.

6

* Noha a feltárás során egyetlen vaseszköz sem került elő, a 75. számú ház betöltésében lelt vassalakdarabok, vasbucák és vasrögök egyértelműen bizonyítják, hogy a településen valamilyen formában vasmegmunkálást folytattak. E tevékenységhez kapcsolható objektumot azonban sajnos nem sikerült megfigyelni a feltárás során. 67 BŐKÖN Y

I 1968.292. 68 Hasonló, „félkész" orsókarika több Árpád-kori településről ismert. TAKÁCS 1993. 217., illetve 1 1

1. ábra. LÁZÁR 1998.37. kép, 208