A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Régészet, ókortudomány - Ringer István: Kora Árpád-kori településrészlet Tiszatarján-Naba-ér parton

ÖSSZEGZÉS Mivel Árpád-kori falufeltárásaink többnyire leletmentő, vagy hitelesítő ásatások, a pontos településszerkezetről, a falvak egykori kiterjedéséről hiteles képet problematikus rajzolni. Annak ellenére, hogy a Naba-ér parti leletmentés sem érintette a lelőhely teljes felületét, a terepi munka, valamint a feldolgozás során sikerült tenni néhány olyan megfigyelést, melyek számbavétele a kronológia és a településszerkezet szempontjából indokoltnak tűnhet. Az Árpád-kori objektumok összesítő rajzára tekintve szembeötlő, hogy a feltárt veremházak egymástól nagyobb távolságra (a 42. objektum, és a 30. objektum pl. 50 méterre) épültek, s tájolásuk is megegyezik. Egyetlen esetben lehet kizárni két Árpád-kori telepjelenség egyidejű létezését: a ház és a szabadban lévő kemence egymáshoz olyan közel került elő, hogy okkal lehet időrendi különbséget feltételezni köztük. A házak bontása során tett megfigyelések arra engednek következtetni, hogy lakóik azokat rövidebb ideig használták. Egyik házban sem lehetett esetleges átépítésre, javításra utaló nyomot rögzíteni. A házakban lévő kemencék tapasztása - amennyiben előkerült ilyen - egyrétegű volt, nem volt jele a kemence megújításának. Egyetlen háznak sem lehetett észlelni keményre letaposott, hosszabb használatra utaló padlót. Mivel a település egy jól körülhatárolható földrajzidomborzati egységen belül helyezkedhetett el (a Naba-ér bal partján végighúzódó szárazulaton), kiterjedésére nagyjából következtetni lehet.

69 A kutatás már korábban felfigyelt arra, hogy az Árpád-korban a jellegzetesen intenzív leletanyaggal jelentkező, gyakran okleveles forrásokban említett falvak mellett igen eltérő földrajzi körülmények között is legalább egy másik típussal számolhatunk. Ennek a típusnak a jellegzetessége, hogy helyét általában vízparton elhelyezkedő, kis kiterjedésű leletcsoportosulások jelzik. E jelenségekre a kutatásban a „tanyaszerű települések" elnevezés használatos.

70 A település lakóinak földműves tevékenységére utal a 30. sz. ház bontása során előkerült két összetartozó malomkő-töredék. Érdekes ugyanakkor, hogy a feltárt felületen - egy-két bizonytalan korú példát leszámítva - hiányoznak az Árpád-kori falvainkban oly gyakori, leginkább a gabonatárolással kapcsolatba hozható kisebb-nagyobb vennék. A 43. sz. objektum esetében talán felmerülhet a földólként való értelmezés, s elképzelésem szerint valamilyen formában ugyancsak az állattartással hozhatók összefüggésbe a pontosan nem ismert funkciójú, két végén oszloplyukkal ellátott „piskóta alakú" árkok is. A település lakóinak táplálkozásában a tenyésztett állatok mellett minden bizonnyal fontos szerepe volt a Tisza, illetve a folyó áradásai után kialakuló árterületek halállományának is. A fenti megfigyeléseket összegezve megállapítható, hogy a nyomok alapján nem időszaki szállásról, hanem letelepült, földművelő, állattartó népesség által lakott, állandóbb jellegű településről van szó. Pontosabb településszerkezeti-időrendi elemzésre, a feltárt objektumok alacsony számából kifolyólag nincsen mód. A feltárás során nem lehetett megfigyelni semmi jelét annak, hogy a településrészt gyors pusztulás (pl. tűzvész) miatt hagyták volna el lakói, megszűnése mögött talán gazdasági okokat kell keresni.

71 69 E tekintetben minden bizonnyal segítséget fog nyújtani a Naba-ér parti szárazulatokon közeljövőben elvégzendő terepbejárás. 70 LASZLOVSZKY 1986a. 137. LASZLOVSZKY 1986b: ilyen kis telepek létérc utaló nyomok kerültek elő a Tiszazugban végzett terepbejárások során, illetve Kengyel község határában végzett leletmentés alkalmával is. 209