A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Régészet, ókortudomány - Ringer István: Kora Árpád-kori településrészlet Tiszatarján-Naba-ér parton

Bejáratra utaló nyomot három ház feltárása során sikertilt megfigyelni és dokumentálni. A 86. objektumban a kemence szájnyílásával átellenben lévő déli oldal mentén kibontott oszlophelyek meneteles bejáratra utalnak. Hasonló jelenséget lehetett dokumentálni a 42. objektum számú házban, annyi különbséggel, hogy a ház bejárata a nyugati oldalon nyílott. A 30. objektum bejáratára utaló, a házgödör falába bevájt lépcsőfok a tüzelőberendezés mellett helyezkedett el. E szerkezeti megoldás a Tisza középső szakasza mentén ritkábbnak számít, a Dunántúl északi részén, s a Kisalföldön volt inkább jellemző.

2

'' Összességében megállapítható, hogy a Naba-ér parton feltárt teleprészlet jól illeszkedik a kora Árpád-kori településeinkről egyre markánsabban megfogalmazódó képbe. Szembetűnő a tiszatarjáni házak egyes részletmegoldásainak nagyfokú variabilitása. Tulajdonképpen minden háznál más-más rekonstrukciós lehetőségeket lehet megfogalmazni. E megállapítás nemcsak a felépítményekre, a tetőszerkezetre vonatkozik, hanem a fűtőberendezésekre is. A feltárt és közzétett lakóházak példáin keresztül egyre biztosabbnak tűnik, hogy mind a tetőzet alátámasztására szolgáló tárnok megléte vagy hiánya, előbbi esetben száma és elrendezése, mind pedig a fűtőberendezések kialakítása tekintetében az Árpád-kor első harmadában érhető nyomon a nagyfokú változatosság.

1

" Bár közvetlen bizonyíték nincsen rá, az egyes házak közti nagy távolság miatt nem zárhatjuk ki földfelszíni épületek egykori létezését sem. A szabadban lévő kemence A 75. objektum számú ház falától északra egy szabályosan kerek, 110 centiméter átmérőjű szabadban lévő kemence maradványa került felszínre. A kemence vastag, vörösre égett fala mindössze 2-3 centiméter magasan maradt meg, 5 centiméter vastagságú, több helyen sérült platnijába apró kavicsokat tapasztottak. A tapasztás elbontása után a teljes felületen láthatóvá vált a minden bizonnyal hőtároló célzattal létrehozott apró kavicsos réteg. A kemence körül szabályos elrendezésben négy karólyuk foltja jelentkezett. A 8 centiméter átmérőjű karólyukak közül a kemence szája felöli kettő 10 centiméter, míg a hátsó kettő 15 centiméter mélységű volt. A kemence előterében nem lehetett megfigyelni munkagödör vagy hamusgödör foltját. A szabadban álló kemencékkel - mint annyi mással a korszak településkutatásában Méri István foglalkozott elsőként." Mára klasszikussá vált tanulmányában tapasztásuk kiképzése alapján két típusra osztotta a külső kemencéket. Jelenlegi ismereteink szerint a tiszatarjáni kemencét sütöfözö kemencének tarthatjuk. Ugyancsak Méri volt az, aki elsőként tett kísérletet Árpád-kori településeink eme jellegzetes alkotóelemének elméleti rekonstrukciójára.'

2 Noha az általa elképzelt rekonstrukciós megoldást régészeti bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani, helyesen feltételezte, hogy a kemencék fölött valamilyen tető is létezhetett, megakadályozandó annak esőzések miat29 FODOR 1989. 38. Meretében és szerkezetében a tiszatarjánihoz nagyon hasonló lehetett a Pilismarót-Szobi révnél feltárt 12. számú ház, melyet az ásatok a 11-12. századra kelteztek. A kisméretű, sarkainál lekerekített négyzet alakú házgödörben nem mutatkozott ágasfák nyoma. A ház EK-i sarkában állt a terméskövekből épített kemenee, s c mellett volt a ház bejárata. KEMENCZEI-STANCZIK 1979. 11. valamint 6. kép. A komáromi avar telep feltárása során előkerült kora Árpád-kori házban szintén nem figyelték meg cölöplyukak nyomát, ugyanakkor a ház kőtüzhelye az ÉK-i sarokba épült. TRUGLI 1996. 127, 132. valamint 4. és 13. kép. Kemence melletti bejárat nyoma több esetben dokumentálható volt a Viscgrád-várkerti falu házainál. KOVALOVSZKY 1986. Összesítő rajz. A Tisza középső szakaszán sem teljesen ismeretlen azonban ez a háztípus. A kemence melletti oromfalon nyíló házat dokumentált Fodor István Tiszafüred határában, melyet a betöltéséből előkerült kerámia alapján a 12. századra keltezett. FODOR 1989.24-25. 30 TAKÁCS 2001b. 15-28. 31 MÉRI 1963.273-280. 32 MÉRI 1969-70. IV. tábla, 81. 198