A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Régészet, ókortudomány - Ringer István: Kora Árpád-kori településrészlet Tiszatarján-Naba-ér parton

ti gyors pusztulását. Mivel az időközben egyre nagyobb számban feltárt szabadon álló kemencék körül hasonló tetőszerkezetre utaló jelenség nem volt megfigyelhető, később többen kétségbe vonták ennek a rekonstrukciónak a helyes voltát.

33 Kétségtelenül igaz, hogy idáig ezt lehetett ritkábban megfigyelni, ami persze magyarázható azzal, hogy a tetőzetet tartó oszlopok helyét általában nem ásták mélyen a talajba, így azokat a feltárások során sok esetben nem lehetett észlelni. Ritkábban fordul elő, hogy a szabadban lévő kemencék előtt nem lehet megfigyelni kisebb-nagyobb munkagödröt, vagy hamusgödröt.

34 Árkok 36. objektum 380 centiméter hosszú, észak-déli irányú. Lefele szűkülő oldalú. Alja egyenetlen, a nyesett felszíntől 47-57 centiméter mélységben van. Két végében egy-egy kerek oszloplyuk található, melyek átmérője 20 centiméter, az északi 7, míg a déli cölöplyuk 5 centiméter mély az árok aljához képest. 37. objektum 320 centiméter hosszú, északnyugat-délkeleti irányú. Alja egyenetlen, 43-55 centiméter mélységben található a nyesett felszíntől. Két végében egy-egy 18 centiméter átmérőjű kerek oszloplyuk van, 14 (ÉNY), illetve 26 (DK) centiméter mélységben az árok aljához képest. 46. objektum 300 centiméter hosszú, északnyugat-délkeleti irányú. Lefelé szűkülő oldalú. Alja egyenetlen, 52-66 centiméter mély. Két végében egy-egy 10 centiméter átmérőjű kerek oszloplyuk van, melyek 6 (ÉNY), valamint 11 centiméterre (DK) mélyednek az árok aljába. 5 1. objektum 200 centiméter hosszú, észak-déli irányú. Egyenes aljú, szélessége 30, mélysége 10 centiméter. 52. objektum 300 centiméter hosszú, nyugat-keleti irányú. Alja 32 centiméter mélyen jelentkezett a nyesett felszínhez képest. Az árok végeinél egy 20 (K), illetve 50 (NY) átmérőjű kerek oszloplyuk található, melyek 28 (K) és 54 (NY) centiméterre mélyednek az árok aljába. 55. objektum 280 centiméter hosszú, észak-déli irányú. Alja 22-30 centiméter mélységben jelentkezett a nyesett felszínhez képest. Két végén egy-egy 40 centiméter átmérőjű kerek oszloplyuk található, melyek 12 (É) és 4 (D) centiméterre mélyedtek az árok aljába. 59. objektum 350 centiméter hosszú, északnyugat-délkeleti irányú. Egyenetlen alja 50-64 centiméter mélységben jelentkezett a nyesett felszínhez képest. Két végén egy-egy 20 centiméter átmérőjű kerek oszloplyuk található, melyek 25 centiméterre mélyedtek az árok aljában. 60. objektum 800 centiméter hosszú, 35 centiméter széles, teknőszerüen kivájt félköríves árok. 33 Pl. VÁLYI 1992. 153. A szerző utalva Meri tiszalök-rázomi, illetve saját szeri ásatására, ahol a kemencék előtt kétoldalt jelentkezett egy-egy oszloplyuk, a szájnyílás előtt két oszloppal alátámasztott, a kemence mögött földfelszínre támaszkodó féltetőt rekonstruált. VÁLYI 1992 V. tábla 152. E rekonstrukció minden bizonnyal megállja a helyet, ám mint a tiszatarjáni példa bizonyítja, a féltetős megoldás mellett létezett a Meri István által elképzelt, több oszlopon álló tetőzet is. 34 A tiszatarjánihoz hasonló méretű, munkagödör nélküli szabadban lévő kemencét tártak fel TőrökbálintKukoricadűlő lelőhelyen. NYÉKHELYI 1992. 176. 199