A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Természettudomány - Juhász Lajos: A Bódva halfaunájának ökológiai értékelése

! Herman (1887) 2 Vásárhelyi (1961) 3 Botta et all. (1984) 4 Hoitsy(1994) Bódva 5 Hoitsy (1994) A Bódvába torkolló patakok 6 Lelek et all. (1969) 7 Kovács(1996) 8 Jelen vizsgálat Megjegyzések: * Csak a Bódva szlovák szakaszán ** Tengerszem-tó, Jósva-patak *** Hídvcgardónái egy helyi halász fogásából **** Csak a Sajó torkolat előtt telepítve ***** Csak Szlovákiában * * * * * * Kercsztcssy (2000) a faj előfordulását említi a Bódvában 3. TÁBLÁZAT A szerzők listája Érdemesnek tartottuk a Bódva halfaunáját néhány más hasonló jellegű (magyar és szlovák) víztérrel is összehasonlítani: A 4. sz. táblázatból kitűnik, hogy hasonló földrajzi környezetben eredő nagyobb folyók és patakok valamint a Bódva vízrendszeréhez tartozó csatornák halfaunája részben eltér a Bódva halközösségétől. Ez utóbbi haltársulásait alkotja a legtöbb faj (35) a felsoroltak közül. Ez a tény külön is kiemeli a Bódva halállományának gazdagságát és természetességét. A hasonló életmódú, többnyire szélesen elterjedt reofil fajokon kívül a Bódva halközösségének számos olyan faj is tagja, amely csak ebben a vízfolyásban fordul elő. Wcisz et Kux (1962) Ondava Wcisz et Kux (1962) Hernád Kux Wcisz (1984) Sajó Kux Wcisz (1984) Ipoly Jelen vizsgálat Bódva szlovák szakasz Jelen vizsgálat Bódva teljes szakasz Faj szám összesen 23 19 15 27 23 35 4. TÁBLÁZAT Néhány Szlovákiában eredő (kivéve az Ondava) és Magyarországra belépő folyó szlovákiai szakaszának halfaunája, valamint a Bódvában kimutatott halfajok listája (különböző szerzők és saját kutatásaink alapján) 7.2. a Bódva felső (szlovák) szakaszának halközössége A Bódva halfaunájának teljesebb megismerése érdekében a vizsgálatokat kiterjesztettük a folyó szlovák szakaszára is. A természetes migráció, fajutánpótlás folyamata a vízrajzi összeköttetés révén dinamikus egységet képez a folyó teljes hosszában. A halvándorlás nem áll meg az országhatárokon ezért a folyó halfaunájának teljes reprezentál ására csak akkor kerülhet sor, ha a felsőbb szakaszok és a forrásvidék faunája is ismertté válik. A folyó szlovák szakaszát azért is emeljük ki, mert az ökofízikai jellemzők révén e víztérben értékelhető elkülöníthetően a haltársulások és ezzel együtt a folyó szakaszjellege. A jelenlegi adatok jól reprezentálják a szlovák szakasz faj összetételét. A domolykózóna legfontosabb fajai mindenesetre hiánytalanul megvannak. Különösen fontosnak tűnhet a folyó felső szakaszán fogott teljesen kifejlett tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi). Az utóbbi években a Bódvából Szlovákiában nem került elő, ezért megtalálása a természetvédelem szempontjából is kiemelkedően jelentős. Kifejezett természetvédelmi jelentősége van a Petényi márna (Barbus peloponnesius petényi) általános reprezentáltságának. 143