A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Természettudomány - Juhász Lajos: A Bódva halfaunájának ökológiai értékelése

A folyó Hetény környéki szakaszán élő népes populáció különböző korcsoportú és méretű egye­dei stabil és erős állományt bizonyítanak. A Petényi márna direkt védelme érdekében - kutatása­ink eredményeként - a természetvédelmi hatóságnál (Szlovák Karszt Nemzeti Park) az adott Bódva szakasz védetté nyilvánítását kezdeményeztük. A pénzes pér (Thymallus thymallus) stabil állományát sejtetik a több alkalommal fogott, kifejlett, ivarérett példányok. Ez a faj a hazai Bódva szakaszról még nem került elő, de megjelenése nem zárható ki. A szlovákiai Bódváról Sedlár (1989) említi. A fauna természetessége telepítéssel valószínűleg kevéssé befolyásolt, hiszen a fa­jok közül egyedül a sebes pisztrángot szokták telepíteni, de a megfogott egyedek méretszórása és zömének kis mérete természetes szaporulatra (is) enged következtetni Különösen feltűnőnek bizonyult a mintázások során a Bódva szlovák és magyar szakaszán fo­gott fajok mérete közötti különbség. A domolykó (Leuciseus cephalus), nyúldomolykó (Leuciseus leuciseus), paduc (Chnondrostoma nasus), csuka (Esox luciusj és a menyhal (Lota lota) legterme­tesebb, koros példányai kivétel nélkül Szlovákiában kerültek elő! Halfai Szlovák szakasz Magyar szakasz Leuciseus cephalus 1500 560 Leuciseus leuciseus 195 120 Chondrostoma nasus 610 450 Lola lota 650 300 Lsox lucius 1100 700 5. TÁULÁZAT Néhány faj legnagyobb tömegű példányai (grammban) a mintavételezések szerint Megítélésünk szerint ezek a különbségek nem magyarázhatók csak a víz eltérő fíziko-kémiai különbségeivel, a vízmélységgel, medertagoltsággal. Utóbbiak ugyanis a magyar szakaszon jóval kedvezőbbek. A magyar szakaszon a koros, nagyobb testtömegű halak hiánya vélhetően a kímé­letlen túlhalászottság (horgászottság) orvhalászat, a halőrzés hiányának a következménye! Jelen vizsgálat szerint csak a szlovák szakaszról került elő a sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) sta­bil állományban. Kifejezett pisztrángos régió a Bódva Mecenzéf és a forrásvidék közötti szakasza. Egyes vízterekben a sebes pisztráng egyedsűrűsége láthatóan meghaladta a terület cltartóképcssé­gét. Az idősebb pisztrángok testtömege elmarad a várhatótól. Szokatlannak tűnhet, hogy a piszt­ráng természetes táplálékának számító fürge csel/e (Phoxinus phoxinus) egyáltalán nem került elő a forrásvidék mintázott víztereiben. Vélhető, hogy ez a magas abundanciájú pisztrángállomány ki­falásának a következménye. A Bódva szlovák szakaszának a halfaunája a rövidebb szakaszhossz ellenére is fajgazdag és jelentős egyedsűrüséget mutat. Egyes fajok csak itt fordulnak elö (Eudon­lomvzon danfordi. Thymallus thymallus, Salmo trutta fario). Sorszám FAJ Szlovák Szakasz M agyai­Szakasz 1 Euduntomyzon danfordi + 2 Rutilus rutilus 4 i 3 Scardinius crythrophthalmus \­i 4 Leuciseus leuciseus + 4 5 Leuciseus cephalus + 1 6 Leuciseus idus 1 1 7 Phoxinus phoxinus + X Lcucaspius delincatus + 9 Aspius aspius ) 10 Alburnus alburnus + 1 II Albumoidcs bipunctatus + 1 12 Vimba vimba + 4 13 Tinea tinea 4 14 Chondrostoma nasus + 1 15 Barbus barbiis 4 ! 144

Next

/
Thumbnails
Contents