A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Természettudomány - Juhász Lajos: A Bódva halfaunájának ökológiai értékelése

Juhász Lajos A BÓDVA HALFAUNÁJÁNAK ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE 1. TÉMAFELVETÉS A Kárpát-medence a környező régiók természetes vízgyűjtője, amit az is jelez, hogy a felszíni folyóvizeink több, mint 95%-a határainkon túlról ered. A hazánkba belépő folyóvizek vízminősége eltérő, olykor évente több esetben is előfordul határokon átterjedő környezetszennyezés. Előző tanulmányunkban egy, a Tisza vízgyűjtőjéről származó környezetszennyezés hatását vizsgáltuk.' A hazánkba érkező folyók közül a Sajóba torkolló Bódva is határainkon kívül ered. A Bódva a hazai kisebb vízhozamú folyóvizeink egyike, amelyik tipikus hegyvidéki környezetben határon túlról ered és a Sajó torkolatig középhegységi, dombsági tájakat keresztez. Nem tartozik a nagyobb vízhozamú és hosszú folyóink közé, hiszen alig 110 km hosszú a szlovákiai forrásvidék és a hazai (Sajó) torkolat között. Jelentős (szlovák és magyar) szakasza részben átformált medrü. Az eredeti meandereket levágták, a partvonalat nagyobb szakaszokon megerősítették. Ennek ellenére a folyó növényzettel szegélyezett, és jórészt természetközeli állapotra emlékeztet. Egykori halállományának gazdagságáról számos tanulmány tudósít, a közelmúlt kutatásai a folyó egyes víztereiben ugyancsak értékes halfaunát tártak fel. Nem ismert azonban olyan programszerű haltani vizsgálat a folyón, amelyik a teljes halfauna megismerésére irányult a folyó szlovák és hazai szakaszán egyaránt. A Bódvához hasonló észak-magyarországi folyók halállományát jelen kutatásaink alapján modellezni lehet, ami egy esetleges környezetszennyezés esetén alapot adhat az állományt ért veszteségek felmérésére, valamint a halászati hasznosító és természetvédelmi hatóság számára is adatokat szolgáltathat. A folyó halfaunájának leírásával a szakma figyelmét is fel kívántuk hívni a meglévő halállomány értékeire. 2. CÉLKITŰZÉSEK A folyó halfaunájának a kutatása során célunkat jelentette: a tényleges halfauna faj összetételének meghatározása a folyó teljes (magyar és szlovák szakaszán néhány halfaj növekedésének vizsgálata a hal fauna természetvédelmi értékének megállapítása kezelési javaslatok kidolgozása a halászati hasznosító és a természetvédelmi hatóság felé. Adataink alapot adhatnak egy esetleges vízszennyezés következményeinek értékelésére és a károk felmérésére, enyhítésére valamint a kártérítés összegének szakmailag hiteles és megalapozott megállapítására. 1 Juhász-Varga 2004. 135