A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: Gondy Károly fényképész Debrecenben

telefont.

30 1892-ben Gondynak leánya születik, Klára, akinek édesanyját, Boros Rózát, egy péterfiai kovácsmester egyetlen leányát 1894-ben veszi feleségül.

31 Szintén a 94-es az évtől válnak rendszeressé hírlapi cikkei a debreceni napilapok (elsősorban a Debreczen) hasábjain. 1892-ben Egey István szegénységi bizonyítványt kér a városi tanácstól, mert csődbe megy,

32 az év végén pedig műtermét legkisebb leánya, Mici veszi át tőle, akinek több éves gyakorlata van a fényképészetben, úgy tűnik, a nagykárolyi műtermet is ő vezette.

33 A következő évben Egey betársul Kovács János Kossuth utcai műtermébe

34 (mely azonos a Gondy-Egey cég egykori Cegléd utcai műhelyével, csak közben átkeresztelték az utca elejét). 93 októberében a Nagy-Várad utcai műtermet végleg el kell adnia a családnak, új tulajdonosa Krämer Gyula lesz.

35 94-ben Egey a Nagyerdőre kéri és kapja meg egy műterem felállításának engedélyét, de megnyitni már nincs ereje, 1895. május 19-én éjszaka, évek óta kínzó ízületi csúzának fájdalmától az összegyűjtött morfium segítségével megszabadul, s reggelre meghal.

36 Gondy Károly 1896-ban, majd 1899-ben is indul a városi bizottsági tagságért, de nem kerül be.

37 1902-től Gondy is gyári lemezeket használ a felvételeknél.

38 1903 februárjában leteszi a tollat és nem ír többé. 1905-ben újonnan átalakított, matt fényképekre berendezett műtermét hirdeti.

39 1909-ben felhagy az iparral és bérbe adja műtermét, először Brassay Zoltánnak.

40 Ez év végén leánya 17 éves korában férjhez megy Thurzó Kálmán főhadnagyhoz.

41 Házában egyre több lakást ad ki irodáknak, üzleteknek, már Egey Imre sem lakik nála,

42 191 l-ben a műteremnek új bérlője lesz, míg az év áprilisában végleg eladja a házat Komlóssy Imrének.

43 1911 szeptemberében Egey Imre életuntság miatt főbe lövi magát.

44 1912. január 17-én Gondy Károly 76 éves korában, apósa házában, végelgyengülésben meghal.

45 Egy ilyen adatsorral önmagában azért nem lehet mit kezdeni, mert ez nem mond semmit, létének bizonyításán túl, magáról a cselekvő, társadalmi viszonyokban élő, választások és döntések, elvárások és törekvések szorításában élő emberről, tetteinek okáról; nem beszélve arról, hogy narrativizálás nélkül e „tények" megtörténtének léte is kétségessé tehető, hiszen nem egy történet elemei, amelyek egymást erősítenék, csak szekvenciák, megtartó erő nélkül: hiányzik mögülük az ember: a mesélő, a szereplök, a színpad és a díszlet. Hogy használható, adattá nyilvánítható tények-e valóban, azt csak egy elbeszélés rendjébe illesztve árulhatják el magukról, ha képesek működni egy személyiség- és társadalomrajz alkotórészeként; hiszen fontos csak az értelmezett tény Db., 1891. május 23. és 1891. december 28. Leányáról először három éves korában tesz említést egy cikkében (1895. november 8.), a gyermek születésének - egyelőre - anyakönyvi nyomát nem találtuk. A házasságról: DEI1., 1894. április 30., Db-i r. k. föplébánia, Egybekeltek anyakönyve, 1894. április 30. HBML, Tanácsi mutatókönyv, 1892. 9915. szám; DEI1., 1895. május 20. Db, 1892. november 9. DEM., 1893. október 5. DE11., 1893. október 14. DEI1, 1895. május 20., HBML, Tanácsi mutatókönyv, 1894. 8765. szám Db., 1896. december 23-24. és 1899. december 13. Db., 1902. február 15. Debreczeni Független Újság Naptára, 1905 DÚ., Db., 1909. február 28. Db., 1909. december 11. HBML, Debrecen házjegyzéke, 1910. Db., 1911. január 1., és Db., 1911. április 29. Db., 1911. szeptember 27., október 6. DU., 1912. január 19. és Db-i r. k. föplébánia, Meghaltak anyakönyve, 1912. január 17. 376