A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Csokonai és a debreceni muzeológia
A debreceniek vágya az volt, hogy a múzeum és a Csokonai Kör székháza a költő születési helyén álljon. Csokonai születési helyének azonosítása, bebizonyítása maga is a százados Csokonai-ünnep előkészületeinek eredménye. Korábban ugyanis az ún. Kismester - ma Bethlen utca 3. számú épületet, amely iskolaként funkcionált, éppen a Csokonai Kör jelölte meg emléktáblával, tévesen Csokonai szülőházaként. Senkinek nem jutott eszébe, hogy ellenőrizze a levéltári forrásokat, Zoltai Lajos azonban más irányú kutatásai közben rátalált a hiteles szülőhelyre a Hatvan utca 23. számú ház helyén. A Csokonai Kör szakértőket kért fel, hogy az új tudományos felfedezést ellenőrizzék, nehogy egy újabb tévedés kerüljön a köztudatba. A bizottság azonban teljes meggyőződéssel igazat adott Zoltainak, aki világos okfejtéssel bizonyította be, hogy a korábbi tévedés egy névazonosságból fakadt. Kardos Albert így számol be erről: „A százados évforduló előtt néhány hónappal bukkant reá Zoltai Lajos, Debreczen múltjának legavatottabb ismerője, oly adatokra, amelyek új világot vetettek Csokonai szüleire és születése körülményeire. Kétségtelenül bebizonyult, hogy Csokonai a Hatvan utca mai 23. számú telkén látta meg a napfényt. A kör e házat nem csak megjelölte emléktáblával, hanem sietett megvétetni Debreczen városával. A Csokonai szülőháza körül támadt érdeklődés mintegy természetesen ütötte meg a hangot a kegyeletes érzésekhez, melyekkel a költő halálának századik évében kellett betelni a szíveknek. " 2 Zoltai Lajos a Csokonai Kör 1904. november 17-én, Csokonai születésnapján tartott ünnepi ülésén olvasta fel tudományos előadását, amelyben nemcsak a kutatás izgalmas menetét ismertette, hanem felhasználta a nyilvánosságot arra is, hogy a Hatvan utcai helyszínre álmodja a más nagyvárosokban már megvalósult kultúrpalotát. Tudományos előadását - retorikus fordulattal így fejezte be: „De ez a történeti igazság akkor fog egész Debreczenre áldást hozva teljes diadalt aratni, ha a váratlan felfedezés nyomába lépett ama forró vágy is betelj esülend, hogy Csokonaink szülőházának helyét a magyar nemzeti művelődés termő talajává varázsolja át a társadalom lelkesedése. Ha ott, hol a magyar géniusz e méltán büszkén emlegetett nagyságát homlokon csókolták a múzsák: ott a tudomány, irodalom, művészet művelésére, dicső multunk emlékeinek megőrzésére hajlékot, fényes csarnokot emel színmagyar polgársága. Csokonaink szelleme, kinek «gyönyörű munkái hazáját tisztelik», ez a föld rögei felett mindig magasan szárnyaló szellem, zászlónkon a haladást, a fejlődést jelentő Csokonai-név varázsa segítse megvalósítani azt a nemes törekvést, hogy Debreczennek is minél elébb legyen kultúrpalotája. " ( A közös gyökér, a két szervezet vezetőinek ' szándékközössége és barátsága természetessé tette azt, hogy a Csokonai Kör a felépülő kultúrpalotában, vagyis a Városi Múzeumban kapjon helyet. Asztalos Dezső, a Csokonai Kör történetírója, kéziratban fennmaradt munkájában idézi az elnöki beszámolót: „Amint az igen tisztelt közgyűlés tapasztalhatja, még mindig csak vendégek vagyunk, idegen, bár szíves házigazdák kegyelmére utalva, nemcsak közgyűlésünk, de még választmányi ülésünk alkalmával is. Mert máig nincs megfelelő otthonunk. Holmijaink és ereklyetárunk elhelyezése és megőrzése végett pedig - bevallani is szégyenkezünk - bérelt helyiségben kell meghúzódnunk, bérelt helyiségben, amely természetesen a legkisebb mértékre leszorított igényeknek sem felelhet meg, mert különben is szerfelett megterhelt költségvetésünk egyensúlyát nem akarhattuk ilyen természetű kiadással - lakbérrel! - még nagyobb mértékben veszélyeztetni. Az elmúlt év folyamán folyamodtunk a mi szeretett mostohaanyánkhoz: Debrecen város hatóságához az iránt, hogy ezt a szerény igényű árváját, körünket, elégítse ki egyelőre azzal, hogy a 29 A százados Csokonai-emlékünnep története. Emlékkönyv a Csokonai-Kör három irodalmi ünnepéről. Szerkesztette Kardos Albert. Debrecen, 1909. 9-24. Az idézet all. oldalon olvasható. 30 Zoltai Lajos: Csokonai szülőházáról és szüleiről. Uo.41. 31 A Városi Múzeum első igazgatója Löfkovics Artúr, a Csokonai Kör első elnöke Vértesi Arnold, titkára pedig Kardos Albert volt. 335