A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Szuromi Lajos: Csokonai metrumai – Csokonai verseléséről a számok tükrében

Szuromi Lajos CSOKONAI METRUMAI Csokonai verseléséről a számok tükrében BEVEZETÉS A magyar felvilágosodás legnagyobb költőjének Összes Művei tizenegy kötetben jelentek meg, öt kötet a verseké, az ötödik nemrég, 2002-ben látott napvilágot. Csokonai költészetének formai jegyeivel önálló kötetben Elek István foglalkozott (Csokonai versmüvészete, 1937, 114 lap), átfogó tanulmányt legutóbb Juhász Géza írt róla (Csokonai verselése, Studia Litteraria, 1963: 49-67, ennek ismételt megjelenése: Juhász Géza: Csokonai-tanulmányok, 1977: 322-344). Mindkét írás gazdag máig érvényes megállapításokban, teljes tisztelettel említjük mindkettőt. A Csokonai verselését illető részmegfigyelések sokasága áll az átfogó dolgozatok mögött, a verstani panorámát szinte hézagtalanul és megbízhatóan tárják elénk a Kritikai Kiadás versekhez fűződő - egyéb vonatkozásokban is bő -jegyzetei, a sajtó alá rendező Szilágyi Ferenc jóvoltából. Minden eddigi vizsgálat nélkülözte azonban a textológiai-filológiai megbízhatósággal rendezett szövegkiadást, nem csoda tehát, hogy Elek István 206 reprezentatív költemény és néhány zsenge körében marad, az sem, hogy Juhász Géza 516 költeményt vett számításba. Nos - végre - előttünk a Kritikai Kiadás. Ebben aztán úgy szerepelnek időrendben a versek, hogy sorszámot is kaptak, az utolsóé: 465. Gond azonban, hogy ez a záró mű valójában és címe szerint is versnek tekintett Tervezet, hogy a 458. szám alatt nem verset, hanem prózai előszót találunk, hogy a Georgicon merőben más két változata egy sorszám alatt szerepel, hogy verselési szempontból a Purgomák is két részre bontható... Sorolhatnám a különös eseteket tovább is, de beérem azzal, hogy kiveszem a 458-as számot, a maradék 464-hez meg hozzáadom a Georgicon és a Purgomák kettéválasztásából adódó két számot, így tehát összesen 466 Csokonai-verssel foglalkozom, szigorúan a Kritikai Kiadás szövegközlése alapján, hasznosítva a sajtó alá rendező verstani kommentárjait is. Eltekintettem a 460. számú költemény (Dalok az Endímionból) 18 részének - verstani szempontból indokolható - szétválasztásától. A PC és a CD technikai varázsa lehetővé tette a Csokonai verselésével kapcsolatos, számszerűsíthető makrometrikai áttekintés címről címre való követését, nézetem szerint az ilyesféle kutatásoknak ez alapföltétele. Sok az adat, de - népies, okos megnevezéssel - így minden az utolsó szegig ellenőrizhető (s ha indokolt: módosítható, javítható).* * Költők, írók egész munkásságának, (Csokonai esetében különösen költészetének) bizonyosságra törekvő, kritikai igényű rendezése gyakorta szinte emberfölötti feladat. Csokonai műveinek kritikai kiadásához Juhász Géza fogott hozzá, a kötetek csaknem fele Julow Viktor irányításával jelent meg (köztük a költemények első három kötete), a versek maradék két darabja pedig tény* Lásd a szerző CD-feldolgozását! (DIM 2005) 297