A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Szuromi Lajos: Csokonai metrumai – Csokonai verseléséről a számok tükrében

szerűen Szilágyi Ferenc nevéhez köthető. Mindhármuk teljesítménye előtt főt hajtva is sejthetőtudható, hogy számos kisebb-nagyobb kérdés nyitott továbbra is, a főszövegek hitelességétől a versek darabszámáig. Egyszer talán ezek a gondok is megoldódnak, különös figyelmet követelő alkotói jellemzők azonban mindig maradnak. Töredékes versek, hézagos versek, átdolgozott saját versek, fordítások, átdolgozások más költőktől, ezek ritmikai hűsége vagy eltérése, azonos című versek, más című, de szinte azonos szövegű versek, latin című-magyar nyelvű, magyar című-latin nyelvű versek, azonos címmel két különböző szövegű vers, az egyik latin nyelvű, a másik magyar nyelvű (A Palatinusné halálára), fordítások-átdolgozások tekintetében Csokonai szerzőségének kérdése stb. stb. - Magam tehát úgy készítettem ezt a dolgozatot, hogy eleve tudom: hiába a rengeteg adat, a bizonyosságot sugalló számtenger, a relatív hitelesség eleve a Kritikai Kiadás dimenziói között próbál érvényesülni, azaz: előbb-utóbb módosulni fog. * A költemények szövegeit - a Kritikai Kiadás nyomán minimális módosításokkal - az Arcanum Kiadó Verstár című CD-jéről másoltam, a Dorottya itteni szövegének forrása az 1958-as kiadás (Diákkönyvtár), néhány versé pedig a Parnasszus-kiadás (Szépirodalmi Kiadó, 1956). - Arra törekedtem, hogy mind a 466 vers a mai olvasathoz minél közelibb szöveggel legyen itt megtekinthető. Munkám tehát a Kritikai Kiadás szerkezetéhez igazodik, számottevően eltér azonban a versszövegek közlésében. A textológiai hitelesség igényének természetesen a Kritikai Kiadás Költemények című öt kötete felel meg. Debrecen, 2004. május A METRIKAI LEÍRÁS SZEMPONTJAI, MÓDSZEREI Hat-hét metrikai érdekű szempontból vizsgáltam meg részletesen Csokonai összes költeményét, a Kritikai Kiadás (KK) öt lírai kötete alapján (1975-2002, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Szilágyi Ferenc). Verssorok, strófák, sírófasorok száma, a periódikusság, a metrum és a rím versről versre, öszszesítésben évről évre kiegészítve a versek számával, ezek a számszerűsíthető descriptio főbb tényezői. Kiegészül ez a sorszótagszámokka\. Részletesebben: A vers sorainak száma: a költemény szövegsorainak száma, lényegében a KK szerint. Az antistrófikus versek esetében mind a strófák, mind a strófasorok száma 0, strófikus versekben e két tényező szorzata elvileg azonos a vers sorainak számával, gyakorlatilag itt-ott eltérések lehetnek (töredék-sorok stb.). A periódikusság itt gyűjtőfogalom, négy jelölési módot alkalmaztam. V = változatos szótagszámú sorokból álló vers, illetve klasszikus mértékűek (hexameter, pentameter, szaffói, alkaioszi, aszklepiadeszi stb. metrumúak); számok közötti kötőjel szűkíti ezt a kört, olyan verseket jelöl, amelyekben periodicitás nélkül, kötetlenül szerepelnek a jelölt szótagszámok közötti sorok (8-12: a versben 8-12 közti szótagszámú sorok szerepelnek); számok közötti törtjel periódusokat jelöl (9/8: a vers 9 és 8 szótagú sorok periódusaiból áll); egyetlen szám a szótagszámtartó vers sorainak állandó szótagszámát jelzi (8: a költemény minden sora nyolc szótagú), a költemény kötetlen rendben váltakozó szótagszám szerinti sorváltozatait vesszővel tagolt számok jelzik. A metrum jelölése akkor 0, ha a vers ametrikus. Metrikus versek jelölése: I = időmértékes (verslábazó), Ü = hangsúlyos (ütemező), J = jambusi, T = trocheusi (Js, Ts a jelölése erősen szimultán jambusi vagy trocheusi versnek, A = anapesztusi, H = hexameter, D = disztichon, J-an = anak298