A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Krankovics Ilona: A volt Fürdőház, a nagyerdei Vigadó építésének története

két részből álló - leltárt készíttetett a 13 000 korona felhasználásáról. A leíró rész alapján elénk tárul a fürdő épület 1907. évi állapota. A Balkányi Ede által elvégeztetett átalakítási munkák -, a gőzfürdő kialakítása, a hideg vizes medence megépítése, az orvosi szoba berendezése - valóban egy gyógyfürdő kialakításának tervét mutatják. Ennek ellenére 1907-re a fürdőépület olyan állapotba került, hogy a város jobbnak látta a bérleti rendszer felfüggesztését.

35 Mindenesetre elgondolkodtató, hogyan lett volna elvárható a bérlőktől egy olyan nagy értékű beruházás, melynek megvalósítására maga a város sem volt képes. Folytatódott tehát a régi fürdőház toldása-foldása. Az építési hiányosságok ellensúlyozására a környék szépítését - sétányok és parkok kiépítését - folyamatosan végezték.

36 1916-ban újra fölmerült a régi fürdőépület lebontásnak gondolata, egy új épület megépítésének terve.

37 Aczél Géza - városi főmérnök - a tanácshoz írt jelentésében a legnagyobb gondnak a fürdő üzemeltetését zavaró vízhiányt tartja, mivel a vízkiemelésre és tárolásra szolgáló berendezések kezdettől fogva nem feleltek meg az elvárásoknak. Javaslatot tesz a nagyerdei fürdő vízemelő berendezéseinek bővítésére. A terv tartalmazza egy föld alatti víztartály aknával való felépítését, a hideg és meleg víz keverésére szolgáló készülék beszerzését, valamint egy villamos meghajtású szivattyú működtetését. Többször hangsúlyozza, hogy a terv szerint felújított vízemelő berendezés egy majdan felépülő új fürdőépülethez is alkalmas lenne. A háború okozta szegénység, azonban csak a gőzszivattyú felújítását tette lehetővé. A város számára a víz melegítéséhez szükséges szén kifizetése is gondot jelentett. 1916-ban megjelentek az első rokkant katonacsoportok, akikről a gőzfürdőnek is gondoskodnia kellett. Ebben az évben sort kerítettek még a medencék betonburkolatának helyreállítására, a fürdőhöz vezető sétány rendezésére, szépítésére. 1922-25 között átépítették a régi Kádas fürdőt, amely későbbi átalakításokkal ma is működik. Az 1932-ben megnyílt debreceni nagyerdei városi gyógyfürdő fokozatosan átvette a régi „Feredőház" szerepét. A több száz éves épület falai között várja vendégeit a híres Nagyerdei Vigadó. Az egyszerűségében is gyönyörű harmonikus épület a nyugalmat és az állandóságot hirdeti a Nagyerdő fái között. HBmLIV.B. 1405./b. 1901 183 d. HBmL IV. B. 1409. /b. 3. 31. k. 1910. HBmLIV.B. 1405./b. 1916-17. 267