A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Krankovics Ilona: A volt Fürdőház, a nagyerdei Vigadó építésének története

ház újra eredeti szépségében pompázott. 1849-ben, a kormány itt tartózkodása idején az országgyűlés tagjainak kedvenc mulatóhelye volt. Polgár Lukácsik Gábor, mint a nagyerdei fürdő haszonbérlője 1850-ben évi 1000 konvenciós forintot fizetett a városnak. Április 24-én kelt levelében a fürdő állapotának felmérését és az ott található berendezési tárgyak leltárát kéri a város tanácsától. Fontos megjegyezni, hogy az elkészült leltár az első leírás, amely a fürdő és a 12 fürdőszoba berendezését teljességében közli.

28 1850-től kezdődően egyre kevesebb forrás árulkodik Debrecen e jeles épületének történetéről. A város 1876-ban a fürdő épületének bővítését tervezi.

29 A felállított bizottság nagyszabású terveket készített azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a Nagyerdőn végrehajtott újabb építkezéssel a város hasznát növelni. A tervek azonban pénztelenség miatt nem valósulhattak meg. Zelizy Dániel Debrecen történetét és jelenét ismertető munkájában, 1882-ben a fürdőről szólva megemlíti, hogy az, tizennégy fürdőszobával működik, melyekben porcelán fürdőkád van.

30 Érdekesebb azonban számunkra az, hogy az írás szerint az épületben ekkor már gőzfürdő is működik. Nagy elismeréssel szól az épület impozáns megjelenéséről. Fellendülést hozott a fürdő történetében, az 1895-ben elkészült a gőzmozdonnyal hajtott kisvasút, mely a város központjából a Vilmos körút - a mai Simonyi út - végéig szállította az utasokat. A távolság nem jelentett most.már akadályt, hogy a városközponttól három kilométerre elhelyezkedő fürdőt a lakosság kényelmes utazással közelíthette meg. A vendégcsalogatás ötlete volt, hogy a kalauzok olyan jegyeket is árusítottak, amely a fúrdőbelépő árát is magába foglalta. 1901 re sajnos a fürdő ismét olyan állapotba került, hogy halaszthatatlanná váltak az újabb felújítási munkálatok.

31-32 A városatyák 6200 koronát szavaztak meg a szükséges javításokra, az épület festésére és a légszesz beszerelési munkálatokra. Ugyanez év nyarán nagyszabású tervvel kereste meg Debrecen vezetőit Balkányi Ede tisztiorvos, Altmann Béla és Burger Péter körorvosok.

33 Fölvázolták egy modern fürdőtelep és vízgyógyintézet tervét melynek megvalósítását - annak anyagi terheivel - maguk vállalták volna. Terveik szerint 15 000 korona befektetésével meg lehet kezdeni a felújítást, a többi költséget a bevételből szándékoztak fedezni. Létrejött a szerződés a város és a bérlők között, amely igen körültekintően biztosította a városi tulajdon védelmét. A szerződés kikötötte, hogy a 25 év elteltével - a bérleti szerződés lejártával - a beruházás a város tulajdonát képezi majd. Sajnos a forrásokból nem derül ki, hogy mikor maradt dr. Balkányi Ede tisztiorvos egyedüli bérlőként. A tény az, hogy 1907. május 6-án a tanácshoz intézett kérelmében a szerződés felbontásáért folyamodik. Indoklásában leírja, a tervek megvalósításához legalább 50-60 ezer koronát kellett volna befektetni. Véleménye szerint „ha a város mindenképp fürdőt akar a Nagyerdőn fenntartani, akkor a régit le kellene bontani." Felesleges anyagi áldozat lenne a fürdő további renoválása, az ugyanis az olyan elavult állapotban van, hogy már átalakításokkal sem felelne meg a kor követelményeinek. Az általa beépített 13 000 koronát nem is reméli visszakapni, csupán 8000 korona kártérítést kér. A tanács rögtön elfogadja a bérlemény felmondását, a szerződésben foglalt feltételekre hivatkozva azonban kártérítést nem hajlandó fizetni.

34 Balkányi Ede igen részletes 27 HBmLIV. lOll./k. 624./1847. 28 HBmL IV. B. 1109./f. Kútfő 496./1850. 29 HBmLIV. A 1011./a. 1876. október 5. 10 Zelizy Dániel: Debrecen szabad kir. város egyetemes leírása, Debrecen, 1882. 31 HBmLIV. B. 1409./b. 22. k. 1901. 32 HBmL IV. B. 14057b. 1901 183 d. 33 HBmL IV. B. 1405,/b. 1901 183 d. 34 HBmL IV. B. 1405./b. 1901 183 d. 266