A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Nagy Márta: Asszimilációs utak a magyarországi görög diaszpóra egyházművészetében

ra épültek. A típus első megjelenése Magyarországon, az 1740-es években, a szentendrei Preobrazenska-templomban szerbek számára fölállított nagyméretű képfal.

28 Ez a típus a továbbiakban a magyarországi szerbek körében - és ahogyan láttuk a görögökében is - kizárólagossá vált. Nézzük a képfalakon elhelyezett ikonokat, képi ábrázolásokat! A békési és a szentesi ikonok Stefan Tenecki műhelyének munkái,

29 a kijevi barlangkolostori festőiskola ukrán barokk stílusában készültek (8. kép). A dunaföldvári ikonok Pavle Djurkovic alkotásai

30 (9. kép) a bécsi Művészeti Akadémia klasszicizáló, az egri, a miskolci és a pesti képek Anton Küchelmeister keze munkái

3

' szintén a bécsi Művészeti Akadémia klasszicizáló-későbarokk stílusában készültek. 9. kép. Pavle Djurkovic: Keresztelő Szent János-kép. 1801, Szentlélek eljövetele-templom ikonosztázionja, Dunaföldvár Az ikonosztázionok szerkezetéhez hasonlóan ezeknek a képeknek a stílusa is teljesen eltér a korabeli görög óhazái festészeti produktumoktól. Megegyezik viszont a korabeli szerb egyházművészeti alkotások stílusával. Csak a képeken elhelyezett görög felirat jelzi, hogy görögök és nem szerbek megrendelésére festették őket. Közli Nagy M., Ortodox ikonosztázionok Magyarországon, 158-159. A békési ikonfal ikonjai az 1780-as évek első felében, a szentesi ikonfal ikonjai 1785 körül készültek. Uo. 87, 160. Pavle Djurkovic szignóját és a készítés 180l-es dátumát az Isten a Gyermekkel- és a Tanító Krisztustrónusikonokon helyezte el. Uo. 101. Az osztrák festő az egri képeket 1800 körül, a miskolciakat 1806 körül, a pestieket 1804-1815 között festette. Uo. 105, 135,93. 256