A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Nagy Márta: Asszimilációs utak a magyarországi görög diaszpóra egyházművészetében

tása, aki valamelyik közép-görögországi kolostori központban, minden bizonnyal Elasszonban működött. A korszak legjelentősebb anyaországi ikonfestő műhelyének, a krétai iskolának a stílusában festett az a Georgiosz zograf, akinek Lázár föltámasztása с ikonját

8 (2. kép) a komáromi görögök hozták magukkal. A győri templomban őrződött meg az a rendkívül bonyolult ikonográfiája Isten Anyja a Gyermekkel és szentekkel-'ikon (3. kép), amelyen a korabeli anyaországban is elterjedt velencei barokkos hatásokat látunk. A 18. század elejéről maradtak ránk azok az első művek, amelyek már helyben, Magyarország területén készültek. Ekkoriban a Magyarországon átutazóban megforduló kereskedők már vásároltak, vagy béreltek az országban ingatlanokat és hosszabb-rövidebb időt el is töltöttek itt.

10 Vallási tekintetben vagy az előző századból meglévő görög alapítású imaházakat használták, vagy a szerbek és a románok egyházközségeihez csatlakoztak. A gyöngyösi görög kápolna számára festett Mitrofan zograf és társa trónusikonokat. A Szent György a sárkánnyal-ikon

u (4. kép) az ortodox világ egyik legjelentősebb művészeti központjának, az Athosz-hegyi műhelyek egyikének későbizánci hagyományokat követő stílusában készült, melybe velencei barokkos motívumok is vegyültek. 8 NagyM, 1998, Kat. 8. 9 NagyM., 1998, Kat. 4. 10 Példaként említhető a Sina család gazdasági ténykedése, in Kerényi В. E., A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simom, Gödöllő, 2003. " Somogyi A., Kunstdenkmäler der griechischen diasporen in Ungarn, Thesszaloniki, 1970, 34. kép. 252 /. kép. Szent Efthymiosz-ikon. 17. század közepe. Ortodox Múzeum, Kecskemét 2. kép. Georgiosz zograf: Lázár föltámasztása-ikon. 17. század vége. Ortodox templom, Komárom (Szlovákia)