A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Kopriva Attila: A kárpátaljai magyarok népviselete és az egyes öltözetdarabok díszítő elemei

Házi grafika, XX. sz. eleje. Beregrákos, munkácsi járás. Szerző: Graul A. Déri Múzeum, Debrecen A técsői járás fiatal leányai hajukat befonva hordták, és színes szalagokkal díszítették. A beregszászi járásban elterjedtek az ív alakú párták, amelyeket házi szövésű anyaggal vontak be és piros-kék keresztszemes hímzéssel díszítettek (P. SZATMÁRI 1855, 400). A férjes és idős asszonyok két kendőt hordtak: az egyikkel a fejüket fedték, a másikkal a vállukat takarták. A kendő színe különböző lehetett, széleit körülszegték, amint azt Batizi János cikkében fel is jegyezte (BATIZI 1855, 354). Hímzés többnyire a széleire került, vagy a sarkait töltötték be. A nők fehér hímzett inget hordtak. Többnyire az ing vállfoltját, az ingujj felső részeit hímezték piros-kék, fekete és fehér vékony selyemcérnával. Legelterjedtebb hímzéstechnika a lapos és keresztszemes öltés volt. A leggyakoribb díszítő motívum a növényi ornamentika: rózsák, liliomok, dáliák, szőlőtövek levéllel és fürtökkel. Az ingujjat fehér csipkével is díszítették, (a nagyszőlősi járásban sárgával), amit erősen keményítettek. Máramarosban a nyári rövid ujjú ingnek az volt a jellegzetessége, hogy ujját 3-4 soros fodorral díszítették, s ezekre rombusz- vagy háromszög alakú mintákat hímeztek. A női szoknyákat házi szövésű kenderanyagból szabták vagy vásáron vették. Általában több szoknyát viseltek egymás fölött. A felsőszoknya többnyire zöld színű volt, a leányoknál piros, az alsó részét szőtt mintával, hímzéssel vagy egyszerű szalaggal díszítették. Bereg és Ung megyék magyar népviseletére, mint Magyarország más területein is, jellemző a többrétegű, 2-3 szoknya viselete, ez kevésbé található meg Ugocsa és Máramaros megyékben. Feltehető, hogy hiányuk a román és bojk hatás felerősödésével magyarázható. A beregi szoknyák díszítésére jellemző a keresztöltéses hosszúkás téglalap alakú minta, valamint a stilizált növényi minták, többnyire rózsák jelenléte. Ezeket a szoknya aljától 5-10 cm-re hímezték. Meg kell jegyezni, hogy a magyarok nem voltak viseletük túldíszítettségének hívei. Ha 243 Magyar leány népviselete, XX. sz. eleje. Nagydobrony, ungvári járás (A Munkácsi Technológiai Főiskola néprajzi múzeumának archívumából)