A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Kopriva Attila: A kárpátaljai magyarok népviselete és az egyes öltözetdarabok díszítő elemei

egy hajadon viselete élénk és fényes színekben pompázott, „huculos"-nak mondták. Elegánsnak azt tartották, ha az öltözék díszítésében megőrizte a mérsékeltségét. Az idős asszonyok úgynevezett „viganó"-t hordtak, melynek felső része gombolós volt. A XX. század elején a mennyasszonyi ruha ugyanilyen szabás szerint készült. Ezt az öltözetet valószínűleg hímzéssel is díszítették. A viganó népszerű volt az idős asszonyok és a gyermekek öltözékében, mely egészen a XX. század végéig fennmaradt, valamint a magyar lakosság polgári köreiben is kedvelt viselet volt. A viseletegyüttesek karakteres alkotórésze a mellény, Kárpátalján több változata is elterjedt. Ismert volt az „ujjatlan rékli", melyet főleg rézgombokkal és cakkokkal díszítettek, vagy a „pruszli", amit viszont gazdagon hímeztek. Ezt a ruhadarabot vászonból vagy gyárilag készített, vásáron szerzett anyagból szabták. A „fűző" díszítését általában a szabásvonal mentén helyezték el. Néha az öltözet nagyobb felületét is beborították a hímzett, növényi minták motívumaiból álló ritmikai foltok. A viseleten dominált a keresztszemes öltés, bár egyes falvakban előfordult a laposöltés is. A hímzésen kívül fontos díszítőelemnek számít az óngomb, amely a nyak körül, a kézelőn szerepelt, sőt néha az öltözet teljes felületén. Magyar ünnepi viselet, XX. sz. eleje, Kárpátalja. Ing, lajbi, szoknya (Palánkai Néprajzi Múzeum, Munkács) A fürtös gubát egyaránt viselték a nők, a férfiak és a gyerekek is. Legdivatosabbnak a debreceni fekete gubát tartották. Az ujjas és ujjatlan változatát is készítették, bár e ruhadarab ujját gyakorlatilag ugyanúgy nem használták, mint a cifraszűrét és a „lemkai csuhá"-ét (CTEJIbMALU,yK 1989, 108). A guba gallérját kallózott gyapjúból készítették, melyet a ruha nyakrészéhez varrtak, kihímezték. Erre a gallérra ún. „guba szeme" gombot varrtak, melyet anyagba pólyáltak és körkörösen virágokkal hímeztek. Jellemző, hogy a mostani técsői járás területén ezeket a „guba szemeket" 7-10 cm nagyságúra, kallózott gyapjúból készítették. 244