A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Kopriva Attila: A kárpátaljai magyarok népviselete és az egyes öltözetdarabok díszítő elemei

századi kárpátaljai magyar népviseletet reprezentáló tárgyi anyag, pedig ezek alapján lehetne következtetni a díszítő elemekkel kapcsolatos hagyományokra a népi öltözködéskultúrában. Gvadányi József, a híres magyar költő lelkesedett az itteni magyarok kultúrájáért és hagyományaiért, már 1795-ben felfigyel a viseletükre, feljegyzéseket is készít (SZENDREY 1942, 53). E leírásokra alapozva jelenteti meg a kárpátaljai magyar emberek életéről (Badalófalva, Nagyszőllősi járás) szóló cikkét Szendrey Zsigmond 1942-ben az „Etnographiában" című folyóiratban. A XIX. század etnográfusainak - Uszkai Mihály, Husztrini Sándor, P. Szatmári Károly, Batizi János - tárgyilagos és sok részletre kiterjedő leírásai és összegyűjtött adatai alapján világosan látszik, hogy a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig az öltözék díszítésében jelentős változások nem történtek. A Kárpátalján a közelmúltban folytatott terepmunka rávilágított arra a tényre hogy a magyar területeken úgyszólván alig maradt meg tárgyi emléke az egykori paraszti öltözeteknek. Összesen két férfi és öt női népviseletre sikerült rábukkanni, melyek a XX. század első felében készülhettek (női - nagyszőlősi és dobronyi, férfi - csepei). A többi viselet együttes színpadi ruhának bizonyult, bár tulajdonosaik többnyire arról tettek tanúságot, hogy különböző ünnepi alkalmakkor is hordták. A kutatás kiemelt jelentőségű forrásai ezért azok a régi fényképfelvételek, melyek a terepmunka során kerültek elő, illetve a kárpátaljai népismereti múzeumokban találhatóak. A técsői járás magyar népviselete, XIX. század első fele. Papír, tus, illusztráció Batizi J. cikkéhez. Vasárnapi Újság. Bp., 1855. 354. A női fejviseletek közül itt is ismert volt a lányok fejdísze, a párta melynek szalagjai különböző színekben pompáztak. Domináló szín a piros volt. A párta felső részét néha hímzés, gyöngy, művirág díszítette. A női viseletnek ez az eleme nagyon régi keletű, bizonyos formái már a IX-X. századi magyar sírokban is fellelhetőek. 242