A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: Kistermelői tejhasznosítás a Bihari régióban az Európai Uniós csatlakozást követően

Lovas Kiss Antal KISTERMELŐI TEJHASZNOSÍTÁS A BIHARI RÉGIÓBAN AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁST KÖVETŐEN Az Európai Unióhoz való csatlakozás változtatásra kényszeríti a kisgazdaságokat működtető termelőket, mert az uniós elvárások jelentősen eltérnek a lokális társadalmakban eddig elfogadott és bejáratott tradicionális gazdálkodási rendtől. A helyi társadalmakban élők termelési stratégiáit vizsgáló néprajzkutatók közül többen úgy gondolják, hogy az unióba lépés során felmerülő kihívásokat túl fogják élni a tradicionális gazdálkodási szisztémára épülő gazdaságok (Szilágyi 2002; Kotics 2001), mert a külső kényszerítő és szabályozó feltételrendszerhez való alkalmazkodás eddig is jelentős szerepet játszott a helyi társadalmak működésében (Wolf 1966, 1-20; Silverman 1983, 89-105). Ugyanakkor az uniós elvárásokat teljesíteni kívánó agrárszakemberek és a kormányzat tervei is mások. Gazdasági elemzők már Magyarország Európai Uniós csatlakozása előtt azt jósolták, hogy a csatlakozást követően várhatóan csökkenni fog a hazai tejtermelő gazdaságok száma egyes becslések szerint mintegy 30%-kal -, de óvatosabb analitikusok szerint is minden ötödik tejtermelő kihullhat az uniós rostán, azaz a tejtermelők 15-20%-a kényszerülhet arra, hogy a csatlakozást követően más megélhetést keressen magának, mert képtelen lesz megfelelni az uniós előírásoknak. Az EU-ba lépve az 1-10 tehenes gazdasági méret felszámolása a cél. „Akiknek van itten tíz tehene azok mind tönkremennek, mert már most 40 Ft-ért, meg alatta veszi meg a tejet. Most már mondják nekik, hogy ha jön az unió, már nem lesz ilyen. Győriek akartak felvenni pénzt, tejüzemet építeni, de nem kapták meg a pályázatot. Azoknak is van most tíz tehenük, az asszony már most abbahagyta, elment oda a Henkelhez, ott dolgozik. " Ezek a kisüzemek gyengébb genetikai értékű állatállományokkal rendelkeznek, nem tudnak egyenletesen extra minőségű tejet előállítani, mert a nagyüzeminél alacsonyabb szintű tartási és takarmányozási technológiával termelnek (Nábrádi-Szücs-Grasselli 2004). Év végi állatállományok Ma gyarországon 1980-1997 között (ezer db)

2 Év 1980 ^981 1985 1986 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Szarvasmarha 1960 1645 1766 1725 1690 1598 1571 1420 1159 999 910 928 909 871 Ebből tehén 760 759 688 676 663 646 632 559 497 450 415 421 414 403 1 N. D. őstermelő, Csökmő, 2003. 2 Magyar Statisztikai Évkönyv KSH. Budapest, 1995.; Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv. KSH. Budapest, 1997. 225