A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Szendrei Eszter: A magyarországi céhes juhászat kérdéseiről

FÜGGELÉK A csallóközi juhászok céhszabályai Nos Carolus sextus dei gratia elctus Romanorum Imperator semper augustus ac Germaniae, Hispanorum, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniaeque rex, archidux Austriae, dux Burgundiáé, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Luxemburgi, Wirttemberae et Thekae, superioris et inferioris Silesiae, princeps Sueviae, marchio Moraviae, comes Habspurgi, Tyrolis, Ferretis, Kyburgi et Goritiae etc. Memoriae commendamus tenoré presentium significantes quibus expedit universis, quod fideles nostri providi Franciscus Zalka cehae magister, Georgius Duducz, Joannes Kiss, Georgius Major, Jacobus Gál, Joannes Kánya, Matthias Bennesics, Stephanus Menyhárt, Emericus Kassa, Michael Duducz, Martinus Czifferi et Franciscus Sámoti magistri opiliones in districtu Csalóköz comitatu Posoniensi existente degentes et commorantes, medio supplicis sui libelli repraesentaverint Majestati nostrae hunc in modum, quod tarn et siquidem iidem supplicantes super confirmatione certorum quorumdam cehalium articulorum hungarico idiomate conscriptorum ac pro servando inter eosdem opiliones bono et regulato ordine concinnatorum et confectorum, benignas literas nostras privilegiales, die vigesima sexta Decembris anno millesimo septingentesimo decimo septimo elementer emanatas obtinuissent verum quia easdem ex causali incendio conflagrates in anno modo labenti amisissent, hinc supplicarunt iterato Majesti nostrae debita cum instantia humillime, quatenus nos ejusmodi ipsorum cehales articulos, omniaque et singula in iisdem contenta ulterius quoque ratos, gratos et accepta habendo, literisque nostris privilegialibus inseri et inscribi faciendo, authoritate nostra regia innovando denuo approbare, roborare et ratifícare, ac pro iisdem magistris opilionibus in districtu Csalóköz commorantibus universis perpetuo valituros gratiose confírmare dignaremur. Quorum quidem articulorum tenor sequitur in hunc modum: 1. Mivel az egyedül római igaz catholica hitnek megtartására és gyarapítására igen szorgalmatos gondunk vagyon, azért akarjuk, hogy senki ezen czéhmester ne lehesse, hanem csupán csak az, ki az régi római catholica hitben vagyon; és mivel minden czéhekben az istennek dicsőssége és tisztessége fönt tartatik, azért akarjuk azt is, hogy ezen czéhben levő minden mesterek, mind mesterlegények, nemkülönben tanítványok és az mesterek cselédjei is Úr napján regvei 6 órakor mindnyájon ájtatossan és istenessen Somorjában jőjenek és ottan az Úr napi procession jelen legyenek. Ilyenképen tudniillik, hogy egyik kezekben legyen gyertya, más kezében pediglen juhász-pácza, czéh-mester pediglen a juhász-páczával rend szerént az juhász mesterek között utolsó fogja az zászlót követni. A zászló pediglen melyet mentül elébb fognak elkészétteni, és somorjai templomba fognak állítani ilyen lészen, tudniillik, egyfelül lészen leirva Christus Urunk egy báránynyal és juhász-páczával, és a mellett Szent Dávid király királyi bozogánynyal és koronával másfelül pediglen Christus urunknak születése és egy bárány egy hegyen leirva. Azon Úr napján azonfölül minnyájan a szent misét keresztényi ájtatossággal és tisztességgel meg hallgatják és a szent mise alatt az offertoriumra minnyájan elmének, mely ájtatosságot az czéhmester egy nappal az előtt kinek kinek az mesterek közül tudtára fogja adni; az ki pediglen az mesterek közül ezen ájtatosságbul elégséges ok nélkül kivonná magát, és jelen nem lenne az ollyan, hogyha juhászmester, két funt viaszgyertyában vagyis egy forént pénzben hogyha pedig mesterlegény volna egy funt viaszgyertyával vagyis fél foréntban az templomra megbüntettetik. 217