A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Néprajz, kulturális antropológia - Szendrei Eszter: A magyarországi céhes juhászat kérdéseiről

céhalakítás célját tehát nem a juhászok privilégiumokkal való felruházásával, hanem a birodalom érdekeinek képviseletével, rendjének megszilárdításával, ezzel összefüggésben a katolikus vallásgyakorlat terjesztésének szándékával magyarázzuk.

28 E feltevést elfogadva viszont megkérdőjelezhető, hogy a juhászcéhek létrejötte feltétlenül összefüggene a német eredetű pusztamesterek magyarországi megjelenésével, vagyis, hogy a céhes juhászatot a német származású birkások magukkal hozták, s terjesztését kezdeményezték volna. Ám ha megkérdőjelezzük is, hogy a német illetve morva birkások kezdeményezésére keletkeztek a magyarországi juhászcéhek, azt nem kérdőjelezhetjük meg, hogy egyrészt származásuk és vallásuk, másrészt céhes hagyományaik miatt a magyar juhászoknál alkalmasabbak voltak a céhlevelekben megfogalmazott szabályok elfogadására és megtartására. Másrészt azt is figyelembe kell vennünk, hogy bár a fajtaváltást megelőzően is jöttek a magyarországi uradalmakba német származású árendás birkások, nagyobb számban csak a merinó fajtával érkeztek. A fajtaváltás pedig csak a 18. század utolsó negyedében kezdődött; a juhászcéhek létrehozására 17. század közepétől irányuló törekvések tehát nem hozhatóak kapcsolatba a „spanyol birka" tenyésztésére való áttéréssel, illetve az e birkák gondozása és szaporítása céljából Magyarországra települő birkásokkal. Az általunk ez ideig megismert adatok birtokában nem vállalkozhattunk a felvetett kérdések megválaszolására, jelen dolgozatban csupán a magyarországi céhes juhászat kérdőjeleinek megrajzolására tehettünk kísérletet.

29 Mária Terézia 1761. évi rendelete is e törekvést szolgálta, amikor elrendelte a céhes privilégiumok felülvizsgálatát, illetve a tervbe vett céhreformtól - a szabályok egységesítése által - remélte a vármegyék hatáskörébe tartozó céhek ellenőrizhetőségének megkönnyítését. E helyen mondok köszönetet a munkám során nyújtott értékes segítségért Beregszászi Balázsnak, Csupor Istvánnak, Demeter Zsófiának, Kiss Margitnak, Roboz Lászlónak, Takáts Rózsának, Városi Ágnesnek és Varró Ágnesnek. 216