A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Lovas Enikő Amália: Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért – a Dragota család felemelkedésének útja

tesítményeket is támogatta, pl. a Vakok Intézetét, vagy a Siketnémákat.

121 Rendszeresen jártak hangversenyre, elsősorban szimfonikus zenekari és zongora előadásokra.

122 (Natália erős zenei hajlamokkal bírt, fiatal korában maga is tanult zongorázni.) Dohnányi Ernővel személyes barátság kötötte össze őket. Társasági életük a polgármesteri időszak vége felé élénkült meg igazán: a kötelezettségek megszűntével a családi és politikai kapcsolatok kiépítése meghozta gyümölcsét. Kulturális programjaik zenitje ezért tehető az 1930-as évek környékére. Ebben nagy szerepet játszottak Magoss gyermekei, akik helyi vagy országos szintű prominens családokba házasodtak be. Ifjabb dr. egri Magoss György

123 bethleni Bethlen Mária grófnőt vette feleségül,

124 Magoss Olga Kardos Gézához ment férjhez.

125 ÖSSZEGZÉS A Dragota család példája több kérdést vet fel, és több tipikus debreceni polgári létfenntartásmegoldási lehetőségre világít rá. Pontosan megfigyelhető náluk a konzervatív környezet hatása, amely annyira befolyásolta és formálta a beilleszkedni kívánó család életét, szokásrendszerét és törekvéseit, hogy történetük kezdeti szakaszát a végső időszakkal összehasonlítva, teljes fordulatnak lehetünk tanúi. Ugyanakkor emellett a környezeti elvárásoknak megfelelni kívánó magatartásmód, a társadalmi pozíció- és vagyonmegorzés célja mellett makacsul megmaradt az új ötletek alkalmazásának igénye és a családi renomé növelésének szándéka is. Az ő esetükben is érvényesült az a szokásos tendencia, hogy a helyi (főként társadalmi) körülményekhez alkalmazkodva felszámolták a boltot, majd a kereskedelem helyett egyéb, úrinak elfogadott polgári foglalkozást választottak. A kereskedelem még a XX. század elején, első felében sem volt megbecsült szakma, vagyoni hátterétől függetlenül. Ezért valamilyen birtokot az is vásárolt, aki mellette elsősorban eredeti kereskedői hivatásából élt meg, vagy választott mellé/helyette valamilyen értelmiségi, hivatalnoki pályát. Hivatalos és társasági alkalmakkor így volt módjuk befogadtatni magukat. A földbirtok továbbra is elengedhetetlen volt egy magát felső körökbe helyezni kívánó egyén számára. Ezért tértek a Dragota testvérek is át a tanyarendszerü birtokgazdálkodásra. Mivel édesapjuk több tanyagazdaságot vásárolt előzőleg, ez viszonylag könynyen ment. (Ezt tette Rickl Antal is, örökösei ingóvagyonának kimutatása alapján.) Az újonnan alapított, többnyire kereskedelemből meggazdagodott polgárdinasztiák mind fektettek vagyont ingatlanok sorába, és csak kisebbik részük ragaszkodott a későbbiekben a vagyont megalapozó üzlet fenntartásához. Jellemző azonban, hogy a föld bizonytalan jövedelmezősége miatt, stabil vagyoni hátteret csak ez utóbbiak tudtak igazán maguknak biztosítani, ha ki tudták használni a változó gazdasági viszonyokat. Egy sokoldalú kereskedő cég mindig rugalmasabb és jövedelmezőbb volt, mint a kevesebb alapon megélni tudó és hasznot hozó földbirtok. A család egyes tagjainak sorsát meghatározták viselkedésmódjaik egyes helyzetekben, érdeklődési köreik és ezekhez kapcsolódó szorgalmuk, ötletes fantáziájuk. Utódaik nemcsak az ezek 121 HBmL. XIII. 8. 1. és a Déri Múzeum történeti anyaga: a Dragota család iratai. 122 Pl. a Zenekedvelők Körébe, vagy a Debreceni MÁV filharmonikusok bérleti hangversenyeire, amelyekre éveken keresztül bérleteket váltottak, vagy önálló zenei estekre, főleg a kor nevesebb vendégművészeinek előadásaira. Déri Múzeum történeti anyaga: a Dragota család iratai. 8. doboz. 123 Anyja: +Mészáros Margit. 124 Bethleni gr. Bethlen Sándor Tordaaranyos megyei főispán és született Bethleni Bethlen Mária gn. Leánya. Esküdtek: 1927. július 20. Esküvői meghívó. 125 1912-ben. Géza Kardos László és neje, Szabó Róza fia. Eljegyzési értesítő. 200