A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Lovas Enikő Amália: Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért – a Dragota család felemelkedésének útja

idején is, egy időben a város főispáni tisztségét is betöltötte. A román megszállás után állásából egy időre hamis vádak alapján felfüggesztették, ezeket azonban rövidesen tisztázták. 1923-ban polgármesterré választották, Márk Endre utódjaként.

1

'

8 Bemutatkozó beszédében a városi háztartás egyensúlyának helyreállítását, és azután nagyobb anyagi áldozatot igénylő alkotásokat ígért. Nemcsak a nagy terveket készítette el, hanem a (kivitelezésükhöz) szükséges anyagi hátteret is megteremtette színvonalas kivitelezésükhöz. A város 1925-ben vette fel a Speyer-féle kölcsönt (900 000 dollár) és a törlesztéses kölcsönt (3 400 000 dollár), ezek adták az alapját a nagyszabású beruházásoknak. Eredményei között elsősorban kulturális fejlesztéseket tartanak számon. Tanyai népiskolákat, gazdasági ismétlőiskolát létesíttetett, a már fennálló hasonló ilyen iskolákat bővíttette. Középfokú felekezeti iskolák és népiskolák létesítése, fejlesztése, a fiú- és leány iparostanonc iskola kiegészítése női ipariskolával, iparművészeti iskolával az ő nevéhez fűződött. Jelentős szerepet vállalt a Tudományegyetem kiépítésének hathatós támogatásával, a Déri Múzeum építésében (alatta kezdték meg az építkezést), a Zeneiskola kibővítésében. Hozzá kapcsolható a városi közüzemek (vízmű, világítási vállalat, közvágóhíd) rekonstrukciója és fejlesztése, szennyvízszűrő-telep kialakítása. Építtetett városi bérházakat, ellátta a városi külső birtokokat szükséges gazdasági épületekkel, burkoltatta a város utcáit és köztereit, parkokat, nyári uszodát létesíttetett, de egyéb népjóléti intézkedései is voltak. Ezzel leginkább az volt a célja, hogy közmunkát és olcsó lakáskörülményeket tegyen lehetővé, a tudományegyetem megfelelő környezetben álljon, és az alsóbb néprétegek (szellemi és fizikai dolgozók, az iparos rétegek) lezüllését megállítsa, erkölcsi és gazdasági helyzetét javítsa.

119 Kortársai elismerve képességeit, egyéniségét, a városiasodásért életbe léptetett döntéseit, kiemelkedő közigazgatási vezetőnek tartották, aki jogászi felfogásához hűen mindig az egyes ügyeket vizsgálta a város szempontjából. Széles körű tudása, igazságszeretete és puritanizmusa voltak azon tulajdonságai, amelyeket környezete leginkább elismert, és amelyek okán példaként állították a debreceni közönség elé.

120 A város közigazgatásának történetében az ő nevéhez kötötték a korábban csak akadozva be-beinduló városi átalakulások tényleges folyamattá válását, ami közvetlen utóda, Vásáry István polgármesteri időszaka alatt teljesedett ki. (Korábban a meglehetősen konzervatív irányítás alatt álló város csak lassanként, ímmel-ámmal és akadozva volt hajlandó falusias jellegét levetkőzni és városiasabb arculatot ölteni. Az igazi városias kép a századfordulótól kezdett ténylegesen és konkrét formában kibontakozni, de modern várossá válása csak az 1920-as évek végétől bontakozott ki.) Mindezek mellett a helyi lapokban irodalmi munkái jelentek meg. Tevékenységéért több polgári kitüntetésben részesült, ezek közül a legkiemelkedőbb a Magyar Érdemrend középkeresztje, de kisebb belföldi kitüntetései mellett két török kitüntetés birtokosa volt. Eredményei elismeréseképpen a város törvényhatósági bizottsága örökös tagjának választotta, a református egyház tanácsbírónak hívta meg. 1928. december elsejével, saját kérésére vonult vissza. Magoss György és felesége, hivatali és társadalmi pozíciójukból egyaránt következőleg, nagy szabású társadalmi életet éltek. Magoss - csakúgy, mint Boczkó Sámuel -, a helyi szabadkőműves páholy tagja volt. Dragota Natália különböző jótékony egyesületek tagjaként tevékenykedett, pl. a Magyar Védőegyesület és a Gyermekvédő Liga, a Vakokat Gyámolító Országos Egylet, a Jótékony Nőegylet, a debreceni Evangélikus Filléregylet köreiben otthonosan mozgott. A helyi lé118 1923. október 19. Városi közgyűlési jegyzőkönyv. Ellenlábasa Csóka Sámuel polgármester-helyettes főjegyző volt. 119 Debreceni Képes Kalendárium 1929: megemlékezés dr. Magoss Györgyről. 120 Debreceni Képes Kalendárium 1916. Két jubiláns: dr. Magoss György tiszti főügyész és Szabó Kálmán tiszteletbeli főjegyző, tanácsnok bemutatása. 199