A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Lovas Enikő Amália: Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért – a Dragota család felemelkedésének útja

A GAZDÁLKODÁS MINT HIVATÁS ELSŐDLEGESSÉGE A Dragota család mindezek mellett az apai hagyományok közül legszívesebben és legnagyobb mértékben földbirtokai gyarapításával és azokon gazdálkodással foglalkozott. Ezért is hosszabbították meg újabb hat évre a Gyulay-birtokrészek bérletét Harstein Noénál és fiánál, Péternél. A hasonló feltételek melletti átengedés nagyjából - kis eltéréssel - ugyanarra a területre vonatkozott a nagyhegyesi pusztán, de a korábbi terület mellé még kibérelték a 12. dűlőt is, így a haszonbérelt terület 828 hold 600 öl nagyságúra nőtt.

46 Dragota Miklós, a legidősebb testvér, induló gazdálkodóként már 1848. második félévében szállított az István Gőzmalomnak és a Magyar Cukoripar Rt-nek, ez lehetett az első igazi próbaév a gazdaság működtetését nézve. (A Debreceni Első Takarékpénztártól kiküldött számlaegyenleg egyelőre a bevételi oldal hátrányát mutatta a kiadásokhoz képest.) Több esetben vásároltak kisebb földbirtokot a Debrecen környéki tanyák közül, bár inkább csak azután, hogy örökségüket megosztották és vagyonilag teljesen önálló életbe kezdtek. Annál is inkább volt ez biztosabb megoldás, mert a vagyoni helyzetet még kuszálta Rickl Józsefné végrendelete teljesítése. Az elhúzódó ügy intézése az örökség részeként említett tanyabirtokokra is vonatkozott, és a Dragota családot annyiban érintette, hogy édesapjuk a Rickl testvérekkel egyenlő részt kapott a vagyonból. Ennek nagy részét el tudták intézni még az 1850-es évek közepén, az ingó vagyon könnyen volt megosztható. (Dragota Ignác ebből indította el önálló kereskedését.) Az ingatlanok ügye már nehezebb volt, és a megoldás az 1860-as évek közepéig elhúzódott, ahogyan a közösen kezelt vagyon szétosztása is. Dragota Ignác, az ifjabb, feltételezhetően pont ezért egyetlen komolyabb földbérletbe ment bele önállóan. Még 1861. augusztus 6-án kötött szerződést Fésős Andrásné és örököseivel, 11 nyilas macsi tanyaföldjükre. A kötés három gazdasági évre vonatkozott,

47 majd lejártával 1870-ig, hat évre hosszabbították meg.

48 1869/70ben már a birtok megvételéről tárgyalt az örökös testvérekkel, amit 11 000 oFt-ért meg is kapott.

49 A vételárba belefoglaltatott Némethy Lajos és felesége, Fésős Emma a Kollégium javára betábláSzerződés a balmazújvárosi lakos Harstein Noé és fia, Harstein Péter, mint gr. Gyulay Ferenc úr őexellenciája Nagyhegyes pusztájának haszonbérlői és a debreceni néhai Dragota Ignác úr természetes és törvényes örökösei, nevezetesen Dragota Ignác mint örökös és a többi örökösök megbízottja között, a mondott puszta egy részének haszonvétele végetti átengedése tárgyában. Harstein Noé 1855-től 1561. december 31-ig gr. Gyulay Ferenctől haszonbérelt pusztabirtokot, aminek haszonbérét 1861. április 24-én Bécsben a tulajdonos megerősítette újfent 6 egész évre, 1861-1867. szeptember 29-ig, Harstein Noé és Péter együtt vették ki haszonbérbe, és bizonyos részeket kiadtak használatra néhai Dragota Ignác úr örököseinek. Nevezetesen: a 17. dűlőt (350 hold 500 négyszögöl), és a 18. dűlőt (396 hold 300 négyszögöl), és a 12. dűlőt, mely a 17. végében keresztbe fekszik (81 hold 900 négyszögöl), összesen tehát 828 hold 600 négyszögölet engedtek át azzal a feltétellel, hogy minden 1 lOOöllel számított hold után tartoznak egymásért jótállva fizetni 2,52Ft-ot, az egész területért összesen 2375 Ft 3,5 kr-t ausztriai ezüst húszasokban, vagy 2088 oFt 80,5 kr-t. É. n. In: uo. Bérleti szerződés Fésős Andrásné és örökösei, és Dragota Ignác között, Fésős Andrásné 11 nyilas macsi tanyaföldjére. Érvényes: 1861. október 1-től 1864. október l-ig. Bérleti díja évente 462 oFt, az árendába betudandó a Dragota Ignác által fizetendő adó és egyéb terhek. 1861. augusztus 6. In: uo. Mj.: egy gazdasági év szeptember 29-október l-jén ért véget, és kb. ugyanekkor folytatólagosan kezdődött újra. Szerződés 1864. augusztus 30. Éves bér: 528 oFt. Ideiglenes szerződés: Némethy Lajos, neje, Fésős Emma nevében és Fésős András eladnak örök áron Fésős Emma, Juliánná, Albert és András örökösöket illető négy örökrészt, fent említettek beleegyezése létrejötte után Dragota Ignác úrnak, a macsi 4. szám alatt telekjegyzőkönyvbe foglalt 11 nyilas tanyabirtokot 11 000 oFt-ért. É. n. Az eladás létrejött, mert az örökösök helyett a föld után fizetendő örökösítési rátát (324,72 oFt) Dragota Ignác fizette be. Kémery Dániel írnok igazolása, Debrecen, 1869. január 16. In: Déri Múzeum történeti gyűjteménye: a Dragota család iratai. 7. doboz. 183