A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Történelem - Lovas Enikő Amália: Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért – a Dragota család felemelkedésének útja
nie a zálogsummát is érte. 11 Ezért a földet árának kifizetéséig betábláztatják. 12 Még abban az évben kibővíti ezt a területet egyik, időközben elhalt szomszédja hagyatékká vált földjének megvásárlásával, ami 8,5 nyilas, tanyaépülettel rendelkező birtok csatolását eredményezte. 13 Egy évvel később újabb, mintegy 8,5 nyilas tanyaföldet vett a várostól, fentiekhez hasonló módon. 14 1859. április 27-én végleg kifizette Tamássy Károly banki 9 boglyás kaszálójának örök árát is, 250 CFt-ot. (Ezt 1854-ben váltotta meg eladója.) 1859. december 21-ével Szűcs Márton és felesége, Huszti Julianna 3 boglyás, megváltatlan banki kaszálóját vásárolta föl, 180 osztrák Forintért. 15 Hasonlóan megváltás nélküli, 10 boglyás kaszálókat bírt Bánkon és Pácon, amikért boglyánként 1858 előtt 11 PFt 34 kr-t, 1858-től 32 PFt 51 kr-t fizetett. 16 Ezen kívül még egy birtokvásárlást kell megemlíteni, amely maga után vont egy furcsa peres ügyet. 1854. őszén (október 25.) örök áron megszerezte Komlóssy Imre 16 nyilas macsi tanyaföldjét, hosszas tárgyalások után. 17 1855. április 4-én azonban keresetet nyújtott be a Komlóssy-tanya addigi bérlője, Zöld János ellen, aki megvette a Nagy Sándor-féle tanyát, amit ő bérelt korábban. Vádja az volt, hogy a bérlő nemcsak a bérletből kimenni nem akart, de 3 hold búza és 1 hold lucerna vetését is elfoglalta, és az ő addig bírt és használt bérletét önkényesen elfoglalta, birtokát jogtalanul háborította. A problémát az jelentette, hogy mint a tanúvallomásokból kiderült, ennek pontosan az ellenkezője történt. Zöld Jánosnak ugyanis cserébe azért, hogy bérletétől megváljon és a tanyát átadja az új tulajdonosnak használatra, megígérte, hogy átadja saját bérletét, a Nagy Sándor-tanyát és tartozékföldjeit. Ezt mindegyik vallomás kiemelte, ahogyan azt is, hogy a csereföldek és a tanya rosszabbul felszerelt és kisebb területű, mint a Komlóssy-tanya. A perben a vádló pedig mindezt csak téli szállás iránti kisegítésként ismerte el. Kiderült az is, hogy a felperes volt a többszörös jogsértő: pl. megpróbálta ekéjét az alperes földjébe vetni, azaz elbirtokolni, erőszakkal hordatott el trágyát az alperes saját tanyájáról, terményeit magáénak állította, illetőleg kisajátította, ezen kívül előnytelen bérleti ajánlatba kényszerítette, és azt árban szintén emelve, folyamatosan módosítani akarta. Szóbeli szerződésen túl e téren sem volt hajlandó egyéb (írásbeli) megállapodásra. Mindezzel jelentős kárt okozott Zöld Jánosnak. Ezért keresetét teljesen elutasítva, elmarasztalták az alperes költségei miatt. Ráadásul az alperes a csereként felajánlott tanya birtokot időközben, társulva " Örök adásvételi szerződés Debrecen szabad királyi város és Dragota Ignác között, a macsi puszta tanyaföldjeiből 32 nyilas területről, amit a 15. dűlőben keletről dülöút, nyugatról dűlővonal, délről Márton József úr, északról Boruzs Mihályné, a 16. dűlőben keletről dűlővonal, nyugatról dűlőút, délről Somogyi Károly, északról Kiss György birtokai határolnak. Ára 6186 PFt a zálogsummán kívül. 1857. február 3. In: uo. 12 Megyei törvényszék igazolása, 1857. január 2. Uo. 13 Ez maga után vonja, hogy az újfent betáblázás alá vett birtokrész hitel gyanánt kifizetett ára a kiskorú örökös, Boruzs Mária javára, a városi árvaszék kezelésébe került. 1858. november 15. kelt elismervény tanúsítja, hogy Dragota Ignác 2100 CFt 20 kr töketarozását 1857. november 7-1858. november 7-ig eső, 1 éves kamataival együtt az árvapénztár javára lefizette. Erdei Mihály árvapénztári ellenőr. Uo. 14 Örök adásvételi szerződés. A föld határai: keleten dűlőút, nyugaton dűlővonal, délen Márton József úr, északon Kovács Józsefné birtokai. Ára: 1533 PFt 28 kr. Debrecen, 1858. július 8. Betáblázás: 1858. július 9. - október 30. Uo. 15 Adásvételi szerződés 1859. december 21, nevére íratja 1859. december 28. A várossal kötött szerződés értelmében a föld után fizetendő 8 PFt 17,25 kr/boglya/év. Szerződvény erre: 1856. május 15. Uo. 16 1858. július 8. Ideiglenes szerződés a város és Dragota Ignác között. Uo. 17 1854. október 25. Komlóssy Imre tanúsítványa: a Debrecen város birtokában lévő macsi pusztán a 15. dűlőben édesapja, néhai Komlóssy Dániel által, 1819. január 10-én kelét szerződésben meghatározott váltságdíj lefizetése mellett bírt 16 nyilas tanyaföldet, amit ő törvényesen örökölt, és 1845. december 15-én nevére íratott, az örökös megszerzéshez a nyilasonkénti 25 PFt-ot, összesen 400 PFt-ot lefizette, jogai alapján eladta Dragota Ignácnak, 9000 ezüst Ft-ért. A továbbiakban ő köteles a terheket rendezni. In: uo. 174