A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Lovas Enikő Amália: Tőkés polgári vagyonnal a társadalmi rangért – a Dragota család felemelkedésének útja

megosztás céljából egy hasonló érdekű családdal, megvásárolta Nagy Sándortól, tehát a cserebérletet megszüntethette.

18 Nagyobb birtokok bérletével is foglalkozott. Utóbbira remek alkalmat nyújtott a jobbágyfelszabadítás, mivel a nagybirtokosok csak lassan és előre látható rendszer nélkül kaphatták meg kárpótlásaikat. A szükséges modernizációhoz a legtöbb nagybirtokos bérletbe adta ki földjei egy részét, vagy inkább birtokrendszere egy nagyobb tagját. Ezzel elérte, hogy földjei ezen részéből biztos bevételt nyert, anélkül, hogy törődnie kellett volna vele. Ugyanakkor a befolyó összeget, annak nagyságrendjénél fogva, fordíthatta a fennmaradó nagyobb terület modernizálására, amely felfejlődve. A fejlődés a viszonylag leghatásosabbnak nevezhető, általánossá vált módszer mellett is csak lassan következett be, ezért a bérletet összességében hosszú, általában 3-6 éves, de többnyire megújított vagy újra kiadott szerződési lehetőségek miatt több évtizedre nyúló formában kell elképzelnünk. Szerződései szerint 1855. október l-jétől először 1861. szeptember 30-ig, ily módon vette albérletbe gróf Gyulay Ferenc nagyhegyesi birtokát fiai számára. A Bécsben élő gróf először Harstein Noénak és fiának, Péternek adta ki a teljes nagyhegyesi pusztát, akik aztán két, Debrecenhez közeli dűlőt adtak albérletbe a Dragotáknak.

19 A bérelt terület meglehetősen nagy: 746 katasztrális hold 800 négyszögöl. Éves bérleti összege akkoriban ház árát tette ki. Később fiai a bérletet meghosszabbították újabb hat évre, hasonló feltételekkel. Hasonló bérlet volt még korábban a Szatmárban fekvő penészleki birtok, amelyet az eredeti tulajdonostól, gróf Csáky Sán18 Periratok: - Haszonbéri szerződés ifjú Nagy Sándor és Dragota Ignác között: Nagy Sándortól a hegyesi és macsi pusztákon levő tanyaföldjeit, valamint a papzugi három nyilas szántóföldet a rajtuk álló épületekkel együtt utóbbi bérletbe vette, 1853. szeptember 26-tól 1856. október 1-jéig. Haszonbér évente 600 PFt. Debrecen, 1853. május 25. - Haszonbéri szerződés Komlóssy Imre és Zöld János között, melyben Zöld János kiveszi Komlóssy Imre 16 nyilas macsi tanyaföldjét, minden épületével, és banki hat boglyás kaszálóját három egymás után következő évre, a szántót 600, a kaszálót 80 PFt-ért. A bérlet kezdődik 1855. szt. György napján és tart 1858. szt. György napjáig. Ha a haszonbérbe adó időközben maga gazdálkodni, vagy tanyaföldjét örök áron eladni akarná, a bérlőnek kárt nem okozva mgteheti. Debrecen, é. n. - Örök adás-vevési szerződés ifjú Nagy Sándor mint eladó és Zöld János és neje, Tóth Mária, valamint Gyulai István és neje, Csikós Klára vevők közt. Nagy Sándor eladja macsi 9,5 nyilas tanyaföldjét épületeivel és egyéb beruházásaival, örök áron 6000 conv. Forintért. Vevők megosztozása: Gyulai Isván észak felől, Somogyi Károly úrral határos 5 nyilas részt veszi át, Zöld János pedig a déli, fennmaradó 4,5 nyilas részt, a tanyaépületekkel tartja meg. A vételárat egymás közt egyenlően megosztják. Ebből a szerződéskor Gyulai István fizet 1600PFt-ot, Zöld János 800-at. A fennmaradó összeget, úgymint Gyulai István az 1400Ft-ot és Zöld János a 2200 Ft-ot kamat nélkül az 1856. évi vízkereszti vásárkor kötelesek készpénzben kifizetni. Ezzel a szerződéssel Dragota Ignác még két évig terjedő haszonbéri szerződése érvényét veszti, mivel a neki eladott, de Zöld János által haszonbérelt Komlóssy-tanya helyett éppen a Nagy Sándor úr féle tanyát bocsátotta Zöld Jánosnak haszonbérbe, amely tanyának ő jelenleg birtokában is van. így a tulajdon- és haszonbérleti jog egy személyben összpontosul. 1855. - Tárgyalási jegyzőkönyv. 1855. április 14. - Komlóssy Imre tanúvallomása Zöld János felszólítására. 1855. április 2. 19 Haszonbérleti szerződés a balmazújvárosi Harstein Nóé, mint gróf Gyulay Ferenc úr őexellenciája Nagyhegyes pusztájának haszonbérlője, és Dragota Ignác debreceni lakos közt, a fenti puszta egy részének haszonvételi átengedéséről. Dragota Ignác haszonbérbe veszi 1855. október 1-1861. szeptember 30. között: a 17. dűlőt, ami a puszta Ondód felőli végén keresztül elnyúlik, és tesz 128 lánc 5 ölet; a 18. dűlőt a 17. mellett, ami tesz 145 láncot és 3 ölet. Együtt ez 273 láncot és 8 ölet jelent. 1 lánc =3000 négyszögöl, 1 öl 300 négyszögöl. 1100 négyszögölével mérve: 350 hold 500 négyszögöl + 396 hold 300 négyszögöl = 746 hold 800 négyszögöl. Minden hold után 2,52 Ft fizetendő évente, azaz 2140 Ft 37,5 kr./év összesen.1855. november 3. In: Déri Múzeum történeti gyűjteménye: a Dragota család iratai. 7. doboz. 175