A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Történelem - Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása

esetén tizenkét forint büntetést is kilátásba helyezett.

19 Az esetleges orvgazdaságot, a rablók rejtegetését 200 forint büntetéssel sújtották. Ugyanígy járt el a hódoltságban és annak peremén a falvak és mezővárosok paraszti népessége, amikor saját jól felfogott érdekétől is vezérelve létrehozta önvédelmi szervezetét, a területileg is szervezett parasztvármegyét.

20 Nem tudjuk, ki volt az a hajdúvárosi politikus, aki 1690 körül megfogalmazta városok célkitűzéseit.

21 A történeti kutatásba eddig be nem vont, s ránk csak fogalmazvány formájában fennmaradt irat olyan világos, egyértelmű programot adott, amelynek teljesítése százados feladat lesz, s amelynek a végén előttünk fog állani a teljes törvényhatósági jogkörrel bíró Hajdúkerület. Még akkor is, ha bizonyos célkitűzéseket nem sikerült elérni, más téren viszont - pl. az országgyűlési képviselet esetében - ennél többet. Talán nem tévedünk, ha a Hajdúkerület első főkapitányát, Désány Istvánt sejtjük a munka mögött.

22 A tizenkét pontban összefoglalt célkitűzés a következő: 1. Hogy a vármegye joghatóságától a Nemes Városok mentesek legyenek. 2. Kamarai censust a városoktól ne kérjenek. 3. A Kamara joghatósága legfeljebb jelképes lehet, de odáig ne terjedhessen, hogy a számadásokat vizsgálja, s beleszóljon a helyi választásokba. 4. Országgyűlési taksát ne vessenek a városokra. 5. Politikai és egyéb közdolgokban az Udvari Haditanácstól függjenek, katonai számadásaikat és a házipénztár számadásait ott mutassák be. 6. Erősítsék meg a városok kiváltságait az eddigi gyakorlat szerint, s ahhoz semmiféle, számukra hátrányos záradékot ne fűzzenek, a királyi haszonvételek jogát is erősítsék meg, akárcsak a pusztabirtokokhoz való jogot. 7. A hajdúvárosok kiváltságaiért a kincstár mintegy királyi oltalmazást vállaljon. 8. A törvénykezés fellebbviteli fóruma a tárnokszék legyen. 9. A városi kapitányokat, hadnagyokat és egyéb tiszteket szabadon választhassák. 10. A pallosjog - a városok közösségének - megadassék. 11. A hajdúvárosoknak különálló adózási portái legyenek, s a katonai beszállásolás is egyedül az udvari haditanácstól függjön, s a vármegyének abba beleszólása ne legyen. 12. Vámtól, harmincadtól a városok az országon belül mentesek legyenek. Mindebből egy önálló törvényhatóság képe bontakozik ki, amelyet szívós munkával, lépésről lépésre meg is valósítottak. A kialakuló Hajdúkerület legfontosabb feladatköre - a fentebbiekből is láthattuk - a hajdúk kiváltságain esett csorbával, az adómentesség elvesztésével állott szoros összefüggésben. A bécsi udvar 1685-ben kötelezte őket adófizetésre, bár ez eleinte nem volt rendszeres. Egyre inkább 19 A statútum először közölve: Közölve: Nyakas M. 1977. 55., Újabban Balogh I. 1999. 38-39. Fontos részleteket közöl és így felhívja a figyelmet: Sillye Gábor (összeáll.) Szabályrendelet a hajdú-városok mint helyhatóság részére igazgatási és törvénykezési tekintetben. Összeállítva a törvények, törvényes gyakorlat és felsőbb rendeletek alapján. Db. 1863. Vö. Nyakas Miklós: Hajdúkerületi statútumok 1696/8 - 1844 (Studia Oppidorum Haidonicalium X.) Hajdúböszörmény, 2003. 360 p. 20 Vö.: Gyárfás István: A paraszt vármegye. Budapest, 1882. Modern feldolgozása: Szakály Ferenc: Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Bp., 1969. 21 HBML IV.A.502.h. 1. d. 1690. Közölve: Nyakas M. 2003. 241. 22 DÉSÁNY ISTVÁN, a nemes hajdúvárosok első főkapitánya. A DÉSÁN családnév Nánáson szerepel (4 család) 1663-1669-ben. 1691-ben, 1701-ben, 1704-ben említik a városi jegyzőkönyvek. Címeres nemeslevelet nyertek I. Lipóttól 1666 márc. 27-én Miklós, felesége Nánai Erzsébet és fia János, István, felesége Szalay Ilona és fiai Mihály, István, Miklós; Gáspár felesége Szarvas Ilona; Demeter felesége Nagy Anna részére. Kihirdette Szabolcs vármegye. A nemességszerző István volt a Hajdúkerület első főkapitánya 1698-tól 1701-ig, amikor is lemondott és Hajdúnánásról Tokajba költözött, honnan később testvére János visszaköltözött Nánásra s unokája Mihály 1806-ban hajdúnemes voltáról s ősei hivatalviseléséről bizonyságlevelet kapott. Ugyanez 1793 május. 27-én nemesi bizonyságlevelet nyert Szabolcs vármegyétől is. Nagy L.-Nyakas M.: Hajdútisztesség tüköré. (Studia Oppidorum Haidonicalium VII.) Hajdúböszörmény, 2001. 153