A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Szabó László: Megjegyzések a „böszörmények” kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján

láltak (HENSZLMANN 1864). Bár nem fémből készült, mégis itt érdemes megemlíteni az 1. sz. ház kemencéjének omladékai közt talált csont nyílhegyet (XII. t./3.).

10 Gazdasági eszközök Az előkerült sokféle vastárgy között meglepően kevés a földműveléssel kapcsolatos szerszám. A két ásópapucs (IX. t./4-5.) kivételével sem sarlót, sem más aratószerszámot nem találtak.

11 A leletek alapján az állattartás nagyobb szerepet játszhatott a település életében. Előkerült többek közt egy béklyókulcs (X. t./4.), több sarkantyú (pl. VIII. t./2.) és esetleg lószerszám része lehet valamelyik vascsat. A juhtenyésztésre utal az 1. sz. házban talált birkanyíró olló fele (X. t./2.).

12 Szerszámok Ezek azok az eszközök, amelyeknek felhasználását nem lehet egyetlen szakmához kötni. Nem feltétlenül mesteremberek szerszámai ezek, hanem a háztartások mindennapi életében nélkülözhetetlen, a legkülönbözőbb tevékenységekhez kapcsolódó eszközök. Az 1. sz. házból előkerült két balta (IX. t./l-2.), egy fejsze (IX. t./3.), és két, valószínűleg fúróhoz tartozó töredék. Késekből is több darab került elő, általában törötten, elrozsdásodva. Mindegyik egyszerű, nyéltüskés darab, ahogyan az erre a korszakra jellemző (HOLL-PARADI 1982). A fémeszközöknek a kések kivételével jelentéktelen a kormeghatározó szerepük. Alapformáikat tekintve nem nagyon változtak a római kortól a későközépkorig (MÜLLER 1975). 3. Kőeszközök Fenőkövek kerültek elő mindkét házból, sőt az 1. sz. szabadtéri kemence előteréből kettő is (XII. t./5.). Az 1. sz. ház betöltésében volt továbbá egy jó állapotban lévő, bár kettétört köszörűkő is (XI. t./2.). Ez azért érdekes, mert köszörükövek még a későbbi időkben is, általában csak műhelyekből kerültek elő (BÁLINT 1962). A köszörűkő mellett volt egy kör alakú, átlyukasztott vaslemez két hozzá tartozó lapított fejű, hosszú szöggel, melyek a köszörű forgatószerkezetéhez tartoztak (XI. t./l.). 4. Csonteszközök A már említett nyílhegy mellett, mindössze egy 5 cm hosszú, középen egymás mellett két kis félköríves bemetszéssel ellátott síp készült csontból (XII. t./4.). Tűtartó voltát látszik cáfolni, hogy benne még csak rozsdanyomok sem voltak. 10 Fodor István szerint ez a forma gyakori a keleti népeknél, már a szarmatákkal megjelenik, majd hosszabb szünet után, az Árpád-korban bukkan fel újra. Kovács László nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy számszeríjhoz tartozó nyílvessző hegye. (M. Antalóczy Ildikó jegyzete) '' A növénytermesztésre elsősorban a több helyen előkerült növényi magvak - köles, hajdina - utalnak. 12 Idetartozhat továbbá az a töredékes vasszerszám is, amelyet M. Antalóczy Ildikó állatbélyegzőként azonosított. Szarvasmarha- és baromfitenyésztésre a különböző gödrökből származó nagy mennyiségű állatcsont, míg a halászatra a több helyütt előkerült halpikkelyek utalnak. 84