A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Természettudomány - Lovas Márton: Dr. Földi János az elfelejtett természettudós

éveiről semmit sem tudunk. A Földi család nemességét I. Lipót királytól 1665. július 6-án kelt, armalisával Feöldi Márton - Földi János dédapja kapta, s ezt még abban az évben november 27én Szabolcs vármegyében ki is hirdették. Feltételezhetjük, hogy a gyermek Földit valamelyik közeli rokon nevelte 18 éves koráig. Ekkor 1773. április 24. - Csokonai születésének évében - kerül a Debreceni Kollégiumba. Itt 4 évet tölt, majd Bárándon vállal tanítói állást 1777-ben. 1778. március 25-én tér vissza a kollégiumba. Tanulmányait 1781-ben fejezi itt be. Kiskunhalason vállal rektori állást és három és fél évig gyűjti a pénzt további tanulmányaihoz, melyhez a Debreceni Kollégium, korának egyik legjobb iskolája jó alapot adott. Ekkor él itt Hatvani István az „ördöngös professzor", akit 1749. január 17-én választottak meg és egészen 1786ban bekövetkezett haláláig itt tanít. A Bázelben végzett theológiai és orvos-doktor a kor összes tudományos eredményével tisztába van. (Ebben a században élt és alkotott: Anders Celsius +1742, Antoine van Leeuwenhock +1723, M.V. Lomonoszov +1765, C.U. Linné +1778, Edward Halley +1742, Luigi Galvani +1798) (CSORBA 1990.) A Kollégium akkori oktatási rendszerében 1700-1800 diák oktatásának szervezése és vezetése mindössze négy professzorra hárult. Az iskola két tagozatból állt. Az úgynevezett ábécédáriusok, nevezzük alsó tagozatnak az idejáró 1400 diáknak hat osztályon át az alapismeretek megszerzését biztosította. A felső tagozat - 7 évből állt (1 év előkészítés + 3 év filozófia + 3 év theológia). Ide 360 diák járt. Közülük választották ki az alsó osztályokat tanítókat. A professzorok filozófiát, theológiát, történelmet, bibliai nyelvet, matematikát, fizikát oktattak az idősebb diákoknak. Megjegyzendő, hogy a természettudományos tárgyak oktatására mindig nagy gondot fordítottak. Végzős diákként Földi bizonyára megfordult Weszprémi István, a híres orvos szalonjában, ahol bizonyosan megbeszélték Domokos Lajos főbíró az „úri párt" vezére és a református konzervatív papi hatalom között folyó pert a magyar nyelv ügyében. Ne csodáljuk hát, hogy Földi nagy áldozatot vállalva tovább akar tanulni. 1784-ben beiratkozik az orvosi karra Pesten. Már 29 éves. Ebben az évben helyezték át a kart Budáról Pestre a pálos kolostorba, majd a jezsuita házba (a mai Kossuth-Semmelweis u. sarka/. A professzorok jeles szaktekintélyek. Kiemelkedik közülük Rácz Sámuel, akit szakmáján kívül a felvilágosodás és a magyarnyelv ügye is érdekel. Földi ezért az ő hatására kapcsolatot keres a pesti irodalmi élettel. Id. Ráday Gedeon megkedveli és beajánlja Kazinczyhoz az induló Magyar Múzeumhoz korrektornak. Kazinczy ismeri Földi nevét, mert „Egy Pasit nevű szép leányról" című versét öccse Kazinczy László elküldte neki. Földi sokat tartózkodik Ráday könyvtárában, ahol minden felvilágosodással kapcsolatos fontos művet elolvashat, mivel a tulajdonos igyekszik azokat megszerezni. 33 éves mikor leteszi utolsó orvosi szigorlatait, oklevelét 1788. november 21-én kapta meg. Szatmáron vállal physicusi állást. Fizetése nagyon alacsony. Ekkor gondolja át további életének tervét. „A Grammatikában, a Poesisben, az egész magyar nyelvben talán még zaboláznom kellene igyekezetemet. Még a História Naturálisban, a Magyar Botanikában és az egész Orvosi Tudományban különös elkezdett Gyűjteményeim vágynak. Adnák a kegyelmes végzések, hogy mindezeket valaha feltakart csűriben láthatnám". Orvosi munkája mellett verseket ír, fordít, verselméleti kérdésekkel foglalkozik nézeteit Kazinczyhoz írt leveleiben fejti ki. 1790. április 14-én tartja esküvőjét Weszprémi Juliannával, a híres orvos 16 éves lányával. Megpályázza a Hajdúkerület physicusi állását és Hajdúhadházra kerül. A Hadi és más nevezetes történetek című Bécsben megjelenő folyóirat pályázatára még ebben az évben elkészíti Magyar Nyelvtanát - és győz. Ez a műve az alapja a Debreceni Grammatikának 1795-ben, mely Domokos Lajos, Szikszay György, Hunyadi Ferenc és Benedek Mihály munkája. 53