A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művészettörténet, iparművészet - Erdei Lilla: A debreceni Dobozi temető 17–18. századi textil leletei

gően, de a pikókkal' díszített fonás már csipkésebb jelleget kölcsönöz ennek az egyszerű technikának. A 16-18. század vertcsipkéinek érdekessége, hogy alakverései ki vannak tűzve. Ezek a kitűzések a csipke készítése során a mintaelemek rögzítésére szolgáltak, de lazább, könnyedebb hatást is kölcsönöztek. Az alakverés a Dobozi temető anyagában nagyon sok csipkén előfordul, de nem ilyen egyszerű, geometrikus formájú fonásos környezetben, hanem sokkal kifinomultabb technikájú, csipkésebb hatást keltő egeszveréses, vaszonvereses, félveréses

55 környezetben. Az alakverés a későbbi századok során is kedvelt mintaelem maradt, mert a fölösleges szálak eltüntetésére, átvezetésére is igen alkalmas. Ez a csoport három alcsoportra bontható: fonásos, alakveréses és vegyes, azaz az előző kettő kombinálásával kialakított technikával készült csipkékre. Fonásos Az ebbe az alcsoportba tartozó csipkék teljes egészében fonásos technikával készültek. Az első kis csipkedarab egyszerű széldísz, leginkább kendőt vagy ingujjat díszíthetett, az egész leletanyagban a legegyszerűbb kivitelű és technikájú. Két részből áll: a felső cikk-cakk mintát egy alsó egyenes vonalú sor köti össze. Egészében véve fonásos technikájú. Csipkés jellegét csupán a vékony szálaknak, a pikós hatású kitűzéseknek és a cikk-cakk mintának köszönheti (5. kép). 5. kép. Csipkedarab fonásos technikával A másik egy nyakkendőt díszít jó állapotú, nem szakadt. A minta jól kivehető, kis négyágú csillagokat formáló, pikókkal díszített fonásokból áll. A nyakkendő egy-egy ágán öt-öt ilyen kis csillag van bársony alapra egymás mellé illesztve. Kis elszíneződés figyelhető meg rajta, ez az oxidáció következménye.

56 Alakveréses Ide egyetlen darab tartozik, ez a csipke csupán egymáshoz kapcsolódó alakverésből áll, más technika nem található benne. Mintázata egyszerű, kisebb-nagyobb hullámvonalakat, 'tulipánt' alkot, melyet egy-egy egyenesen futó levélke kapcsol össze. Érdekessége, hogy a tulipánt alkotó részén a levélkék egymásra ráhajlanak kicsit térbelivé téve a díszítést. Egy nagyobb összefüggő és 54 A pikó egy szál vagy egy pár tűre való rögzítése oly módon, hogy a kilépő szál vagy szálak keresztezzék egymást. 55 Az egészverés, a vászonverés és a félverés a csipkeverés alapmozdulatai. 56 A magyar ásatási anyagban hasonló típusú pikós fonásos csipkéket találtak a boldvai református templom sírjában is, ahol egy leánykaruhát díszített, ami „4x4 szálból készült egyenletes fonatok összekötésével kialakított geometrikus mintából áll, szélein pikókkal. A ruhán három variációja szerepel." Anyaga két színárnyalatú aranyozott ezüstszál (NAGY 1978. 19.). A miskolci avasi templom 1941-es évi ásatásakor egy női ingvállon került elő hasonló technikájú csipke. Ez már változatosabb, de szintén geometrikus mintázatú. Női ruhaderekat díszít a vállpánton és a hát közepén vízszintesen haladva. Az első csipkemintakönyvek, a 'Le Pompe' és a 'Nüw Modelbüch' is hasonló mintákat közölnek (NAGY 1978., ABEGG 1998. 74-77.). Itt szeretném megköszönni E. Nagy Katalin textilrestaurátor segítségét. 294