A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művészettörténet, iparművészet - Erdei Lilla: A debreceni Dobozi temető 17–18. századi textil leletei

A Dobozi temető leletei között egy igen ritkának számító zsinóröv (4. kép) található, mely fonott csipke, más néven sprang technikával készült.

39 A zsinóröveket a paszománykészítők selyemből vagy gyapjúból készítették

40

. A Debrecenben talált öv anyaga barnás vöröses gyapjú, igen rossz állapotú, több darabban van. Geometrikus mintázata kisebb-nagyobb rombuszok váltakozásából áll. Végei össze vannak kötve, de nem díszítettek. Posta Béla a női viseleti darabok között a szoknyához kapcsolódóan említi a zsinórövet, azt írja róla, hogy „ilyen övet csak a magyaros vállhoz viseltek és így az erdélyi 17. századbeli viseletnek volt az igen jelentős darabja"

41

. A debreceni övet Zoltai szintén női viselet tartozékának tekintette

42

. A sárospataki öveket viszont Ember Mária egyértelműen a férfiviselet részeként határozta meg

43

. E szerint mindkét nem viselhetett ruházatának kiegészítőjeként ilyen övet, feltételezhetően mintázatban vagy méretben lehetett csak különbség közöttük. Ez azon ritka csipkefelhasználások közé tartozik, amelyben a gyakorlati funkció áll az elsődleges helyen, a díszítő funkció szinte nem is érvényesül. A temetői leletek között vannak olyan csipkék, melyeket pontosan tudunk viseletdarabhoz kötni, mert egész ruhadarabokon vagy annak felismerhető maradványain maradtak meg rendeltetésüknek megfelelően felvarrva, pl. női ingvállon, szoknyán, nyakkendőn. Más csipkékből csak egy-egy kisebb vagy nagyobb darab konzerválódott, melyek azonosítása a leltárkönyv, levéltári adatok vagy más gyűjtemények, katalógusok, ásatások során előkerült viseletdarabok alapján kísérelhető meg. A DOBOZI TEMETŐ CSIPKÉI A Dobozi temetőből előkerült leleteket a fonott öv mellett különböző vert csipkék díszítették. Lehetséges, hogy még más technikával készült csipkék, pl. csomózott vagy rececsipkék is kiegészítették az elhunytak öltözékét - mint ahogyan ilyenek pl. a csenged vagy a gyulafehérvári ásatáskor is előkerültek - , de itt nem őrződtek meg. Viszont a sokszínű és nagy mennyiségű fémszálas vertcsipke több szempontból is értékes tanulságokkal szolgálhat. A csipke fogalma A csipke fogalmának meghatározására már számos definíció született. Itt most csak Csernyánszky Mária,

44 V. Ember Mária

45 és Gázdáné Olosz Ella

46 megfogalmazásaira hivatkozom. Az egyes meghatározások az általános jegyeken kívül egy-egy fontosabbnak ítélt jellegzetességet emelnek ki. 38 Leltári száma: IV. 1923.17. 39 Az ország területén ilyen típusú hálóöveket a sárospataki kriptában tártak fel, szám szerint négy egészet és néhány töredéket (EMBER 1968. 155.), a veszprémi Bakony Múzeumban is őriznek egy hasonló övet (LÁSZLÓ 1989/b. 316.) és a gernyeszegi kriptában végzett ásatások alkalmával is találtak egy aranyfonálból laposra vert példányt (POSTA 1913. 23-24.). 40 A zsinórövek megnevezésére a hálóöv, sálöv vagy sprang öv elnevezést is használják. Itt szeretném megköszönni Pásztor Emese munkámhoz nyújtott segítségét. 41 POSTA 1913. 23. 42 ZOLTAI 1921-23. 169-170. 43 EMBER 1968. 172. 44 Csernyánszky Mária a textiltörténeti meghatározást veszi alapul, mely szerint „a csipke olyan áttört, lyukacsos anyag, amelynek textúrája adja egyúttal a díszítményét is". CSERNYÁNSZKY 1983. 328. 45 „A csipke elnevezés oiyan lyukacsos, dekoratív rajzú könnyű textilfélét juttat eszünkbe, amelynek egyedüli célja a díszítés és gyönyörködtetés. EMBER 1962. 3. 6 „a csipke lebegően könnyű vagy ünnepélyesen súlyos elemekből épített laza szerkezetű fonalas munka". GAZDÁNÉ 1986. 198. 291